Hogyan adhat lakáshitel támogatást a munkáltató - adókockázat nélkül?

Röviden értékelve a helyzetet, fontos hogy a támogatás nem válthatja ki a bér egy részét! Amennyiben a munkáltató tud forrást biztosítani erre a célra, legátláthatóbban a cafeteria rendszerbe illeszthetően működhet a támogatás, de mindenképpen világos belső szabályok mentén kell azt elérhetővé tenni, hogy a későbbiekben ne jelentsen adókockázatot a társaság számára.

A szobaszám lesz meghatározó a lakáshitel-törlesztési támogatásnál! »
A támogatás csak a méltányolható lakásigényhez kapcsolódó lakáshitelek törlesztését segítheti adómentesen; új és régi lakást vásárlók, deviza és forinthitelesek körében egyaránt. Azok a dolgozók is jogosultak az adómentes lakáshitel támogatásra, akik méltányolható lakásigényükre banki hitelt, vagy az előző munkáltatójuktól munkáltatói hitelt vettek fel az elmúlt években és korábban még nem használták ki a munkáltató által kedvezményesen juttatható keretet. Az adómentes munkáltatói támogatás 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió Ft lehet, a meglévő lakás értékének 30 százalékáig vehető igénybe, forint és devizahitelre egyaránt.

A támogatás nem adható a munkáltatónak a bér egy része helyett, bár az adókedvezménnyel támogatott kifizetések egyik célja a havi hiteltörlesztések megkönnyítése rendszeres munkáltatói támogatáson keresztül. Az adómentes támogatás beépíthető a vállalati cafeteria rendszerbe annak egyik elemeként, ugyanakkor a cafeteria rendszer megléte önmagában nem feltétel a támogatás biztosításához. Utóbbi esetben mindenképpen ajánlott lehet egy belső szabályzatban lefektetni, hogy kik, milyen ismérvek mentén, milyen gyakorisággal és milyen összegben lehetnek jogosultak a támogatásra. Az adómentesen adható támogatást nem kötelező elérhetővé tenni minden munkavállaló számára, de célszerű átláthatóan szabályozni, milyen kritériumok mentén biztosítja azt a cég a munkavállalók számára, például a próbaidő lejártát követően. Az alapelvek lefektetésével mindenképpen minimalizálható egy későbbi negatív adóhatósági megítélés is.

Különösen érzékeny a támogatás kifizetése, ha a cégtulajdonos egyben munkavállaló is, s csak számára válik elérhetővé ez a kedvezmény, hiszen ilyenkor felmerülhet az osztalékadó fizetési kötelezettség kérdése is, ebben az esetben is csak az átlátható belső szabályozásra épülő kifizetések lehetnek megtámadhatatlanok.

Szintén nem szerencsés, ha a munkavállalók egy részének a jutalmát ily módon fizetik ki, hiszen ilyenkor is felrémlik a nem önálló tevékenységből származó jövedelemmé történő átminősítés lehetősége is, mely adó és járulékterheket von maga után a szankciókon túl. A munkáltató a munkavállalók számára a többi juttatáson túl pótlólagosan azonban biztosítja ezt a lehetőséget.

Milyen hitel törlesztése támogatható adómentesen?

Az adómentes munkáltatói támogatás a már meglévő méltányolható lakásigényhez nyújtott hitelhez, a vételár 30 százalékának erejéig vehető igénybe. A támogatási plafon öt éves periódust figyelembe véve maximum havi 83 000 Ft lehet új és régi lakásra, forint és devizahitelre egyaránt. Figyelem a szabad felhasználású hitelek továbbra sem tartoznak a kedvezményezett hitelkörbe! A munkáltatónak a támogatás összegét a bank felé kell befizetnie, a folyamatnak biztosítania kell azt, hogy a támogatás ne legyen más célra felhasználható, közvetlenül és kizárólag a munkavállaló hiteltörlesztését finanszírozhassa.

Mi az a méltányolható lakásigény, amelynek törlesztését a cég támogathatja?

Egy korábbi kormányrendelet határozza meg pontosan a méltányolható lakásigényt, amely néhány alapparaméter – a lakás értéke, szobaszáma, együtt költöző családtagok száma - alapján egyértelműen azonosítja, mely lakások tartoznak ebbe a körbe. Az alábbi táblázatban pedig az is jól látható, hogy a tavaly elfogadott új béren kívüli juttatás keretében milyen maximális támogatást adhat a cég dolgozójának lakáshitele törlesztéséhez, az ingatlanérték függvényében.

A jelenlegi szabályozás szerint az ingatlanérték esetében az ingatlan telekárat nem tartalmazó vételára, építési költsége lehet a kiindulópont, a családtagok számánál ugyanakkor az adómentes támogatás igénylésekor is együtt lakók létszáma az irányadó.

A két paraméter eltérő időpontban való vizsgálata újabb kérdéseket vet fel! Hiszen ha a juttatás időpontjában határoznánk meg az ingatlan értékét, ahogy az együtt lakó családtagok számát is, akkor az ingatlanárak elmúlt évekbeli jelentősen változása miatt elképzelhető, hogy egy azonos műszaki tartalommal rendelkező ikerház egyik fele esetében érvényesíthető lenne a kedvezmény, míg másik fele esetében nem, attól függően, hogy az ingatlanpiac melyik állapotában sikerült az üzletet nyélbe ütni. Ugyanakkor egy újabb gyermek születésével egy család akár ki is kerülhetett a méltányolható lakásigény köréből, amennyiben a lakás már nem éri el az együtt lakók számára előírt minimális szobaszámot.

Miért éri meg a cégeknek és a munkavállalóknak a támogatás

Nem vitatható, hogy mind a dolgozó, mind a munkáltató számára előnyös megoldás a lakáshitel törlesztés adómentes támogatása, hiszen nettó 100 egység kifizetése a munkáltató számára bármilyen másik formában ennél jóval nagyobb közterhek megfizetésével jár. Éppen ezért a szabályozás helyesen, erőteljesen korlátozni kívánja, hogy a kifizetés valóban a lakáshitel törlesztését szolgálja, segítsen a munkavállalón, de ne nyisson kiskapukat semmilyen egyéb cél számára! Fontos látni, hogy a munkavállalók felől az érdeklődés óriási és a munkáltatók számára is előnyös a támogatás, de akkor éri meg a cégnek ezt a formát választani, ha tiszta helyzetben, adókockázat nélkül járhat el.

100 egység nettó fizetésre rakódó adóteher és munkáltatói költségek a különböző juttatási formák esetén