Az ellenőrzési irányelvet olvasva idén mégis egy kicsit kellemetlen érzés fogott el. Most először éreztem azt, hogy az ellenőrzési irányelv nem csak egy formális tájékoztatás, hanem üzenet az adózók felé.
És az üzenet félreérthetetlen. Az adóhatóság az idei évben koncentráltan, valamennyi adózónál ugyanazzal a szigorral fogja ellátni ellenőrzési feladatait. A feladat pedig nem más, mint az adóbevételek megrövidítésének, költségvetési támogatások jogosulatlan visszaigénylésének megakadályozása.
Azonban a tavalyi évtől eltérően, a tájékoztató preambulumában már nincs megkülönböztetés az adózók között aszerint, hogy a kötelezettségek megsértése mögött milyen adózói szándék húzódik. Így már nem különül el egymástól a hibát vétő és a szándékos adóelkerülő adózó. A szigor mindenkire azonos módon és mértékben lesz érvényes. A tájékoztató üzenete szerint az adóhatóság következetesen fog fellépni mindazokkal szemben, akik az adókötelezettségüket nem teljesítették és törekedni fog arra, hogy visszatartsa azokat, akik „hajlamosak hasonló kockázatvállalásra”.
Hogy a mindennapokban ez mit is jelenthet?
Egy alkalommal ezt úgy fogalmaztam meg, hogy a fekete-, fehér-, szürkegazdaság logikája mentén az adóellenőrzés még a legprecízebb adózó esetében is ugyanolyan szigorral és megalapozottsággal bünteti az adókötelezettség elmulasztását, mint ahogy azokkal az adózókkal szemben tenné, akik szándékosan a törvények teljes megkerülésével működnek. Ez a fehér gazdaság fekete foltja (vagy pöttye),ami az adóhatóság szemében pont olyan fekete, mint a teljes feketegazdaság. Az adózási jogkövetkezmények is azonosak.
Az idei évben a korábbi évekhez hasonlóan a fő csapások megmaradnak. Látszólag kisebb változásokkal, de továbbra is a bevallások utólagos vizsgálata, azaz az adókülönbözetet feltáró és számszerűsítő vizsgálatok fogják adni az ellenőrzések döntő arányát (60,5 százalék). Ezt az ellenőrzési típust követik az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló (27,3 százalék),illetve az adatok gyűjtésére és az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló (11,4 százalék) ellenőrzések. Ezt az utóbbi két ellenőrzési típust nevezzük az úgynevezett célellenőrzéseknek. A 2013-as arányok az egyes típusoknál a következők voltak: 62,5 százalék-28,2 százalék-9 százalék. A százalékos arány azonban csalóka. Ha megnézzük ugyanis a tavalyi ellenőrzési darabszámokat, akkor már látjuk is, hogy a célellenőrzések száma (169 418 db) az ellenőrzési darabszám több mint 80 százalékát jelentette. Ezen belül az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzési darabszáma 97 465 db (ami a célellenőrzések 57,3 százalékát jelenti),az adatgyűjtésekre és egyes gazdasági események valódiságára irányuló ellenőrzések darabszáma 72 302 volt (a célellenőrzések 42,7 százaléka). Az utólagos vizsgálatok 37 116-os darabszáma száma pedig alig haladta meg a tavaly lefolytatott összes adóellenőrzés egy hatodát.
A látszólagos ellentmondás oka, hogy a célellenőrzések kevesebb időt igényelnek. A kisebb adórevizori kapacitás miatt így gyorsabban le lehet folytatni őket, minek következtében több is végezhető belőlük.
Ezek után nézzük meg, hogy az idei év számai mit mutatnak. Észrevehető, hogy az adónem ellenőrzések aránya a célvizsgálatok arányának növekedésével szinte azonos mértékben csökken. A célvizsgálatok között is érzékelhető egy inkább jelentősnek, mint jelentéktelennek mondható változás. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések súlya a célvizsgálatokon belül a 2013-as 24,1 százalékról 2014-ben 29,5 százalékra növekszik. Ha emlékeznek a darabszámokra, akkor ez a változás a darabszámokban jelentős elmozdulást fog jelenteni. Ez viszont azzal a következménnyel fog járni, hogy az adóhatósági jelenlét idén növekedni fog. Egyre többen és többször fognak találkozni az adóellenőrökkel. Az ok egyszerű. Az idei évben végre élesben elindult, elindul az online adatkapcsoltra képes pénztárgépek használata. Az adóhatóság nem titkolt célja, hogy az új pénztárgépek bevezetésétől a feketegazdaság visszaszorításában átütő fordulatot kíván elérni. Ehhez viszont az kell, hogy az adózók ne csak hallják, hanem saját maguk is megtapasztalják, hogy ezek az új követelmények milyen módon kerülnek számonkérésre.
Ez viszont azt jelenti, hogy az adóhatósági jelenlét idén növekedni fog, többen és többször fognak találkozni az adóellenőrökkel, és ezekből a találkozásokból nem kizárt, hogy további ellenőrzések indukálódhatnak.
Az ellenőrzési irányelv természetesen idén is megadja azokat a csomópontokat, ahol az adóhatóság a korábbi évekhez hasonlóan intenzívebben fog ellenőrzési hatóságként fellépni. Abban nincs változás, hogy az Áfa ellenőrzések továbbra is vezető helyen maradnak. Mind a kiutalást kérők, mind az adóminimalizálók, mind a láncértékesítéses kereskedelmi tevékenységet folytatók továbbra is számíthatnak az adóhatóság megjelenésére. A kockázatelemzés és kiválasztás korszerűsítése ezeken a területeken továbbra is nagy hangsúlyt fog kapni. A munkaerő kölcsönzők, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók a korábbi évekhez hasonlóan szintén célkeresztben maradnak. Csakúgy, mint az eltitkolt jövedelmek feltárása. A vagyonosodási vizsgálatok korábban a tagi kölcsönökön keresztül kapcsolódtak a magánszemély tulajdonában lévő cégekhez, most az ellenőrzések már nagyobb hangsúlyt fognak fektetni arra, hogy a vállalkozás indokolatlan készpénzmozgása, vagy egyéb gyanús vagyonmozgás miatt, a vagyonosodási vizsgálat a vállalkozás vizsgálatával párhuzamosan is elindulhat. A magánszemélyeknél is számítani lehet arra, hogy az interneten elérhető nyilvános adatokat az adóhatóság akár már kockázatelemzés keretén belül, az ellenőrzésre való kiválasztás megalapozása érdekében vizsgálni fogja.
A társasági adó (tao) ellenőrzések továbbra is hangsúlyosak maradnak ott, ahol adó- vagy adóalap kedvezményt számolnak el az adóalanyok. Kiemelten számíthatnak az adózók ellenőrzésre, ha fejlesztési adókedvezményt számoltak el, támogatások után adókedvezményt érvényesítettek.
A tisztességes, de esetlegesen hibázó adózók reménykedhetnek abban, hogy az összességében szigorúbb hatósági fellépés hatására idén valóban sikerül jelentősen előrelépni a fekete és szürkegazdaság visszaszorítása érdekében és hatékonyabban kiszűrni a mindannyiunk kárára tevékenykedő adókerülőket, hogy a jövőben a kis folt ne keveredjen majd össze nagy fekete mezővel a hivatal célkeresztjében!
