Az augusztus eleji adatok alapján eddig 7 600 vállalkozás tartozik KIVA hatálya alá. Ez igen csak kevés ahhoz képest, hogy több százezerre becsülték azon kisvállalkozások számát, amelyek a KIVA-t, mint új adózási formát választani fogják. Ezzel szemben a KIVA adóalanyok száma nem éri el a 80 ezret sem. A viszonylag alacsony szám nem okoz nagy meglepetést, figyelembe véve, hogy sok bizonytalanság volt az adónem körül. Tavaly év végén többször, sőt már az idén is módosítottak a szabályozáson annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék.
A viszonylag kis érdeklődésnek véleményem szerint két oka van. Az egyik, hogy egy új adónem bevezetésénél sok adóalany kivár, amíg a rendszer kiforrja magát. Mindig van olyan része a szabályozásnak, amit a gyakorlati tapasztalat miatt utólag módosítani szükséges, és ez akár negatívan is hathat egy-egy cég adómegtakarítási céljainak szempontjából. A másik okot maguk az adótanácsadók és könyvelők képezik. Egy új adónembe való áttéréskor érdemes és szükséges háttérszámításokat végezni. A törvényalkotók nagyon kevés időt hagytak a KIVA szabályainak megismerésére, értelmezésére, az esetlegesen felmerülő kérdések feltevésére.
Az év vége a cégek életében sok más feladatot tartogat, nem biztos, hogy a könyvelőknek, gazdasági igazgatóknak, döntéshozóknak volt idejük elmélyedni az új KIVA szabályaiban. Ezek pontos ismerete nélkül viszont nem lehet háttérszámításokat végezni, s így nem tudják biztonsággal kijelenteni, hogy megéri-e vagy sem áttérni az új adózásra. Egy új adózási forma mellett nem célszerű egy évre dönteni, hiszen ez valóban befolyásolja az adott évet, de lehet, hogy utána jobban jár a vállalkozás, ha kiszáll. Mindig vannak arra vonatkozó tiltó szabályok, hogyha valamit választok majd pedig elhagyom, utána hány évig nem választhatom ismét az elhagyott adózási formát. A KIVA esetében a kvázi eltiltás 2 évet jelent. Ezeket mind együtt kell mérlegelni. Meg kell vizsgálni az adott és a következő üzletei évet, és esetleg még az utána jövő két-három esztendőt is, hogy jól látszódjon, vajon ténylegesen megéri-e áttérni a KIVA-ra!
Az KIVA első választhatósága óta kilenc hónap telt el, az új rendszerrel kapcsolatos releváns tapasztalatokat még elég nehéz lett volna begyűjteni. Jelenleg még mindenki csak ismerkedik az „új” adónemmel. A szakemberek a KIVA adóelőleg számítása kapcsán egyelőre még azzal a feladattal küzdenek, hogy hogyan kell felkészíteni a számviteli rendszert, hogyan lehet egyszerűsíteni és gyorsítani az adatok kigyűjtését.
Sajnos arra sincs rálátásunk, hogy a 7 600 vállalkozásból hány kötelezett negyedéves adóelőleg bevallásra, illetve hány havi adóelőleg bevallásra. A havi bevallásra kötelezettek azok, akiknek nagyobb bevételük van, és nagyobb pénzmozgással, bértömeggel rendelkeznek. Az ő esetükben érdekes tapasztalat lehet, hogy hogyan zajlik az adóelőleg számítása, és a felkészülés mennyire sikerült.
Igazi tapasztalatot az fog jelenteni, ha az év leteltével láthatók lesznek a végső számok. Ki fog derülni, hogy az év közbeni átlépéssel együtt hányan választották az új rendszert, és ez mekkora adóterhelést jelentett az adott vállalkozásra nézve ténylegesen.
Adóelőleg
Az adóelőleget év közben két módszer szerint lehet megállapítani. Az adózó dönthet úgy, hogy adóelőleg alapjának meghatározása során is figyelembe veszi az adóalapjánál tárgyalt valamennyi korrekciós tételt (illetve azok időarányos részét) – ez a bonyolultabb módszer. Ebben az esetben ugyanis nagyon sok mindent végig kell nézni analitikusan, hogy a szükséges korrekciós tételeket szerepeltetni lehessen az adóelőleg kalkulációban.
A másik adóelőleg-számítási lehetőség az egyszerűsített megállapítás módszere. Gyakorlatilag ebben az esetben összesen négy tétel segítségével történik az adóelőleg számítása. A négy módosító tétel:
- a pénzeszköz-változás,
- a járulékalapot képző összes jövedelem (ez a minimum adóalap, amennyiben a pénzeszköz-változás negatív volt),
- az osztalék kifizetés (ez lehet növelő vagy csökkentő attól függően hogy milyen időszakra vonatozik),illetve
- maga a kisvállalati adóra vonatkozó adóelőleg.
Az egyszerűsítet megállapítás esetében az a valószínű, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek esetleg csökkentő korrekciós tételeik vannak a pénzeszközváltozásnál, rosszabbul járnak cash-flow szinten. Az esetleges hátrány ki fog egyenlítődni az évet követő 5. hónap végi adóbevallással.
Jelenleg nincs azzal kapcsolatosan információnk, hogy hány kisvállalati adóra áttért vállalkozás választotta az egyszerűsített adóelőleg-számítást, illetve hány a tényleges korrekciót. Véleményem szerint a többség a könnyebbik megoldás felé hajlott, ez azonban lehet, hogy cash-flow tekintetében hátrányt fog okozni az adóalanynak. A tényleges adóalap levezetése a jobb módszer, ugyanakkor kivitelezés szempontjából év közben nem biztos, hogy ezt mindenki meg tudja tenni. Nagyon fontos, hogy ebben az esetben a könyvelésnek nagyon naprakésznek kell lennie, a határidő előtt mindent le kell könyvelnie, illetve végig kell ellenőriznie.
Év közbeni áttérés: nehézségek, feladatok és buktatók…
A kezdeti tapasztalatok hiánya miatt bizonyos esetekben akár szerencsésebb megoldás is lehet egy évközi áttérés. Már csak azért is, mert az év végi hajrában, az év végi mérleg- és beszámoló-készítés, illetve az adóelőleg-feltöltés kapcsán nem a legegyszerűbb feladat a régi adózást lezárni, és az új adózást elkezdeni. Ugyanakkor az évközi áttérések egy kicsit mindig nehézkesebbek, fel kell készülni, végig kell gondolni, hogy milyen bevallásokra van szükség, mit kell megcsinálni. A gyakorlott szakemberek általában szeretik, ha egy adott üzleti évben egyféle adóztatásra kell készülni. Ez nem csak egyszerűbb a szakembereknek, de bizonyos szempontból költséghatékonyabb is a cégek számára, ez esetben ugyanis extra adminisztrációs költség sem merül fel.
Amennyiben év közbeni áttérés mellett dönt az adóalany, akkor, ha az adóalap-megállapításnál maradunk, az egyszerűsített megállapítást bárhogy kivitelezheti, s amennyiben a könyvelése rendben van, ez várhatóan nem is lesz nagy teher. Azonban hogyha ténylegesen szeretné a korrekciós tételeket is figyelembe venni, akkor ennek céljából a kartonokat, illetve a főkönyvet végig kell bogarásznia a könyvelőnek. Figyelembe kell vennie, hogy milyen olyan kiadások, korrekciós tételek vannak, amelyeket a kiszámítás során figyelembe kell vennie. Ebben az esetben azért a könyvelést is elő kell készíteni.
Év közbeni áttérésnél a jelenleg hatályos szabályok alapján nem szükséges közbenső mérleg készítése. A társasági adó törvény rendelkezései szerint az áttérő adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint az adóalanyiság megszűnését követő 5 hónap végéig elkészíti a társasági adóbevallást. Tehát ha egy vállalkozás félévkor dönt úgy, hogy áttér a KIVA rendszerre (bejelentést követő hónap első napjától lesz KIVA adóalany),az első hat hónap alapján el kell készítenie a társasági adó bevallást és a második időszak alapján a KIVA bevallást.
Maradni vagy menni?
Egyenlőre mindenki csak ízlelgeti a KIVA rendszert, de az első év végén a szakemberek és a gazdálkodók is már jobban látják a KIVA rendszerében rejtőző előnyöket és hátrányokat. Biztos lesz olyan vállalkozás, amely számára tényleges adóterhelés-csökkenést jelent, ugyanakkor lesz olyan is, amelyik nem kalkulált egy-két dologgal, és több adót fog fizetni, mintha maradt volna az általa alkalmazott korábbi adózási rendszerben.
