Közbenső mérleg, osztalékelőleg fizetése

Ezt az utólagos döntést csak a mérleg fordulónapjától számított 6 hónapon belül hozhatják meg a már elfogadott beszámoló alapján. Amennyiben a tulajdonosok a mérlegfordulónapot követő 6. hónap után szeretnének dönteni osztalék kifizetésről, akkor közbenső mérleget kell készíteni.

Nagyon fontos, hogy mindkét esetben figyelembe kell venni az osztalékfizetési korlátokat. Osztalék csak akkor fizethető ki, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, vagy osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.


Közbenső mérleg készítése
Közbenső mérleg készítésére akkor van szükség, ha a tulajdonosok, vezetők a mérlegforulónapot követő 6 hónapon túl döntenek úgy, hogy osztalékelőleget fizetnek ki. A közbenső mérleget a könyvvizsgálatra kötelezett társaságoknak könyvvizsgáltatniuk is kell.

Az osztalékelőleg kifizetéséről abban az esetben lehet dönteni, ha az osztalék-fizetési feltételek fennállnak, vagyis a cégnek vagy van pozitív eredménye, vagy az eredménytartalékából az osztalék-fizetési korlátot figyelembe véve lehetséges a kifizetés.

Közbenső mérleget nem kell közzétenni, ez gyakorlatilag az osztalékelőleg-kifizetés számviteli bizonylata. Az ügyvezető ez alapján nyilatkozhat például egy kft esetében, hogy a kifizetés nem veszélyezteti cég működését.

Abban az esetben például, ha az osztalékelőleget a nyáron elkészített közbenső mérleg alapján határozzák meg és fizetik ki, és az őszi időszak bevételei nem alakulnak jól, illetve az előző évek eredménytartalékai sem fedezik a kifizetést, a tulajdonosoknak vissza kell fizetniük az osztalékelőlegnek azon részét, amit az utóbbi mutatók alapján nem fizethettek volna ki. A társaságokat erre szabályok is kötelezik, így az osztalékelőleg kifizetésénél a tulajdonosoknak vállalniuk kell a visszatérítést. A visszafizetendő összeg után kamatot is fel kell számolni.


Az osztalékelőleg kifizetésének szabályai, illetve az erre vonatkozó adószabályok
Amennyiben az osztalékelőleget magánszemélynek fizették ki, azt ugyanúgy az osztalék kifizetés szabályai szerint kell adóztatni, vagyis a kifizetők adóelőleget vonnak le a kedvezményezett magánszemélyektől. Ebben az esetben csupán az a speciális, hogy az osztalékelőlegnél a 14 százalékos eho-t nem kell figyelembe venni.

Az osztalékelőleget a kifizetés évének adóbevallásában egyszer, mint osztalékelőleget be kell vallani, a levont adóelőlegről számot kell adni. Amikor az osztalékelőleg osztalékká válik, az osztalékká váló összeget a személyi jövedelemadó bevallásban még egyszer szerepeltetni kell, de ekkor már, mint osztalékot kell megjelölni. Az osztalékelőleg az osztalékká válás évében keletkeztet jövedelmet.

A társaságoknak a 29-es bevallásban kell szerepeltetniük az osztalékelőleg kifizetésének megtörténtét, mint tájékoztató adatot. Ezek az adatszolgáltatások azt a célt szolgálják, hogy az adóhatóság nyomon tudja követni az osztalékelőleg és az osztalék kifizetések kapcsán az adófizetési kötelezettségek létrejöttét. A későbbiekben pedig egy esetleges átfogó ellenőrzés során a hatóság ezek segítségével tudja visszakövetni, hogy minden osztalékelőleg osztalékká vált-e, illetve hogy az adózás és az azzal kapcsolatosa befizetések rendben megtörténtek-e.