Az adótanácsadó gyakorlatilag egy adóellenőrzést folytat le, azzal a nagy felelősséggel a vállán, hogy az adóhatósági revízió megérkezése előtt kell véleményt formálnia az adózó eljárásának helyességéről.
Jelen adójogi bejegyzésemben azt szeretném körbejárni, hogy mi történik az adótanácsadói átvilágítás után, amikor a tényleges adóhatósági ellenőrzés elkezdődik.
Ilyenkor feltárásra kerülnek az esetleges problémák, hibák, és az adózó az adótanácsadó véleménye, javaslata alapján dönt arról, hogy melyek azok az időszakok, amelyeket önellenőrizni kíván.
Az adóellenőrzés megindulásakor az adótanácsadó szerepe háromféle lehet:
- Az adótanácsadó az ellenőrzésben nem jelenik meg, csak egyfajta háttértámogatást nyújt ügyfelének.
- Az adótanácsadó szerepe már jelentősebb, hiszen írásbeli meghatalmazással személyesen is részt vesz az ellenőrzésben, az adózót támogatva, mellette eljárva segíti az ellenőrzés minél gördülékenyebb lefolytatását.
- Az adótanácsadó teljes körű meghatalmazással önállóan jelenik meg az ellenőrzésben, a revizorokkal ő áll kapcsolatban, minden kommunikáció, egyeztetés, adatbekérés rajta keresztül zajlik. Ilyen esetben gyakori, hogy a magánszemély adózó, illetve jogi személy törvényes képviselője az ellenőrzésen egyáltalán nem is vesz részt.
Tapasztalatom szerint az adózók attól függően választanak a három megoldási lehetőség közül, hogy vannak-e, és ha igen, milyenek a korábbi adóellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalataik.
Abban az esetben igényelnek az adózók nagyobb fokú jelenlétet a tanácsadótól, ha az adózó korábban nem túl kellemes élményeket élt át revízió kapcsán, értve ezalatt például azt, hogy a helyszíni ellenőrzés során a revizorok folyamatosan, már-már a rendes napi működést akadályozva újabb és újabb feladatok, kérdések elé állították a kapcsolattartásra kijelölt személy(ek)et. Ilyen korábbi tapasztalatok esetén kifejezett könnyebbség lehet az, ha az újabb ellenőrzésben az adótanácsadó tartja a kapcsolatot a revizorokkal, és minden információ rajta keresztül áramlik. Ennek a megoldásnak az a nagy előnye, hogy ilyen módon a revízió az adózó rendes napi működését szinte egyáltalán nem befolyásolja, leszámítva természetesen azt, hogy a kért iratanyagokat elő kell készíteni. További nagy előny, hogy ebben az esetben az információk az adótanácsadón, azaz egy szakmailag felkészült közvetítőn keresztül érkeznek a revízióhoz, ami – lássuk be – nagyon fontos lehet akkor, amikor egy elrontott félmondatnak is jelentősége lehet egy adóhatósági megállapítás kapcsán.
