Úgy tűnik, hogy a kamatjövedelmek esetében ez hamar nyilvánvalóvá vált, hiszen a keddi napon a gazdasági bizottság által jegyzett módosító javaslat máris enyhíteni kíván a korábban tervezett 6 százalékos adóteher vonatkozásában, ugyanakkor vannak más megbúvó meglepetések is. Nem kizárt, hogy a keddi beterjesztett módosító javaslatot továbbiak követik, de nézzük a hatásokat és a hátteret.
Kamatjövedelmek
Hétfői javaslat:
A hétfői javaslat alapján a kamatjövedelmeket 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás fogja terhelni, ennek megfelelően a korábbi 16 százalékos személyi jövedelemadó terhelés az új adóval együtt 22 százalékra nő. Az adóemelés mellett megszűnik az úgynevezett beszámítási vagy összeszámítási szabály, amely alapján a magánszemély – bizonyos feltételek mellett - a kamatjövedelemével szembe tudta állítani az ellenőrzött tőkepiaci ügyleten elszenvedett veszteségét. Érdekesség azonban a szabályozás hatályba lépése, amelynek érdemes utánagondolni. A tervezet szerint a 2013. augusztus 1-jét megelőzően megszerzett kamatjövedelmek esetében a beszámítási szabály még alkalmazható, azonban ez a módosítás 2014. január 1-én hatályát veszti. A szabály nem veszi figyelembe azt, hogy egy adott banki betét, kamatozó értékpapír mikor került beszerzésre, így 2013. augusztus 1. után a korábban beszerzett kamatozó eszközök után is a magasabb adóterhet vetnek ki.
Keddi módosítás:
A gazdasági bizottság által jegyzett keddi módosítás legalább a kamatjövedelem megszerzése esetén figyelembe veszi az arányosítást, amit a hétfői csomag még nem tartalmazott. Példaként egy 2013. január 1-én kezdődő éves kamatperiódus esetében, a 6 százalékos plusz adóterhet csak az augusztus 1. és december 31. közötti időszakra kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a teljes éves kamatfizetés az év végén történik-e. A módosítás továbbra sem veszi figyelembe a kamatozó eszköz szerzési időpontját. A szerzési időpont azonban mégis visszaköszön a módosító indítványban, hiszen a 2006. szeptember 1-je előtt határozott időtartamú kamatperiódusra megkötött betét-, folyószámla, bankkártya és takarékbetét-szerződések esetében jóváírt kamat nulla százalék személyi jövedelemadó terhet visel, kvázi nem adózik.
Ugyanez a helyzet a 2006. szeptember 1. előtt megkötött értékpapír ügyletek, valamint biztosítási termékek esetében is, amelyek kamatjövedelmet generálnak. A módosító indítvány indoklása szerint a jogbiztonság követelményeit figyelembe véve, ezen kamatjövedelmeket indokolatlan a 6 százalékos plusz adóteherrel sújtani. A kérdés már csak annyi, hogy a jogbiztonság hasonló alapelve szerint nem lenne-e érdemes hasonlóan eljárni a 2013. augusztus 1. előtt megszerzett kamatozó eszközök vonatkozásában is.
A keddi módosító javaslat kiveszi a 6 százalékos adó megfizetése alól a valamely EGT-tagállam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamatjövedelmet, valamint hozamot. Ez annyit jelent, hogy – többek között – a magyar állampapírok hozamai továbbra is 16 százalék személyi jövedelemadó terhet viselnek, illetve a tartós befektetési számlán tartott eszközök 5 év után, akár adómentesen jövedelmet is generálhatnak. A bankbetéteket, egyes unit-linked termékeket, vagy akár a vállalati kötvényeket viszont a kedvezőtlen rendelkezés érinteni fogja, ami azt eredményezi, hogy a befektetők ezen eszközöket a rosszabb hozamelvárás miatt nem fogják preferálni. Az intézkedések pénzügyi kultúrára gyakorolt hatásait nem kívánom elemezni, de az egyszerűen belátható, hogy ezek nem pozitív irányba mutatnak.
Miért pont a kamatjövedelem?
Persze felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen a kamatjövedelmeket kívánta a jogalkotó plusz adóteherrel sújtani. Kézenfekvő válasz, hogy a megtakarítások jelentős része még mindig kamatozó eszközökben található, így a bevétel maximalizálása volt a cél, a hatás azonban nehezen kiszámítható. Több helyen volt olvasható, hogy az intézkedés a kamatozó eszközök átcsoportosítását vonhatja maga után, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Unió 2003/48/EK irányelve alapján egyrészt a tagállamok között a kamatjövedelmek esetében az információcsere automatikus, másrészt a kamatjövedelmeket illetőségi igazolás nélkül az uniós tagállamok jellemzően forrásadóztatják. Ennek megfelelően példaként egy osztrák kamatjövedelem esetében vagy 35 százalék forrásadó kerül levonásra, illetőségi igazolás birtokában (az osztrák bank részére szükséges bemutatni, a NAV-tól kell kérelmezni) pedig automatikusan adatot szolgáltat a bank az osztrák adóhatóságnak, majd az a NAV-nak. Az automatikus információcsere jelenleg csak a kamatjövedelmeket sújtja
TBSZ mégis megússza?
A fentieken kívül talán még érdemes megemlíteni a tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott eszközöket, amelyek kamatjövedelmet generálnak. Első olvasatra úgy tűnhet, hogy a 6 százalékos EHO a TBSZ-en tartott eszközök esetében is kötelezettségként merül fel, azonban a törvénytervezet pontos olvasása után úgy tűnik, hogy a jogalkotó nem erre gondolt. Csak a kamatjövedelem adóalapként meghatározott összege után kerül felszámításra az EHO, viszont a személyi jövedelemadó törvény alapján a tartós befektetésből származó jövedelmet nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni.
Bányajáradék
A bányajáradék kapcsán is érdemes a szabály mögé nézni, hiszen nem csak egy egyszerű adóemelés bújik meg a csomagban. A megemelt 16 százalékos kulcs a 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és fölgáz esetében lép be, bizonyos kitételekkel. Az iparágat ismerve ez az emelés csak a MOL-t érinti, hiszen ezen időszak előtt más bányavállalkozó üzemszerűen nem állított termelésbe szénhidrogén mezőt, tehát ilyen értelemben akár egy különadóként is értelmezhető a bejelentett emelés. A szénhidrogén kitermelésben érdekelt befektetők jelenleg várják az újabb területek meghirdetését és a bányászati koncesszió részletszabályozását. Nos az ő számukra a bejelentett emelés – függetlenül attól, hogy az most csak a MOL-t érinti - kifejezetten negatív üzenettel bírhat, hiszen további jogbizonytalanságot jelent. A Brent kőolaj tőzsdei árához kapcsolódó további bányajáradék emelés, amelynek mértéke 6+6 százalék is főként a MOL-t érinti, itt azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi szénhidrogén kutatásban részt vevő további bányavállalkozók is érintettek lehetnek.
A bányajáradék tekintetében – hasonlóan a tranzakciós illetékhez – a bevételi célszámok nem a tervezettek szerint teljesültek eddig, az elmaradás azonban kisebb mértékű. Az éves, nagyságrendileg 100 milliárd Ft bevételi előirányzat a jelenlegi számítások szerint 20 százalékkal maradna el a bejelentett intézkedések nélkül.
Pénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illeték további emelése mögött a tervezett nagyságrendileg 300 milliárd forintnyi éves adóbevétel jelentős elmaradása áll. Május végéig az éves előirányzat kb. 17 százaléka folyt be, ami mutatja az bevétel elmaradásának mértékét. A tervezet szerint a készpénzfizetések tranzakciós illetéke duplájára emelkedik (3 ezrelékről 6 ezrelékre),és megszűnik a felső korlát, a számlák közötti utalások tekintetében pedig 2 ezrelékről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, ez esetben viszont megmarad a 6 ezer forintos felső korlát. Hasonlóan szabályozza a tervezet az állampapír forgalmazás illetékét is. A további illetékemelések a készpénzfizetések visszaszorítását célozták, azonban a korábbi banki gyakorlatnak megfelelően várható, hogy a tranzakciós illetékterhetek további emelését ismét a magánszemélyek és a vállalkozások fizetik meg.
Távközlési adó
A távközlési adó 2013. január 1-től a hívások megkezdett percei alapján 2 Ft, SMS estében pedig üzenetenként 2 Ft. Magánszemélyek esetében a havi adóteher nem haladhatja meg a 700 Ft-ot, ugyanez a felső plafon a nem magánszemély előfizetők esetében havonta 2 500 Ft, amely összegek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. A tervezett új szabályozás gyakorlatilag csak a nem magánszemély felhasználókat érinti, az ő esetükben a 2 Ft-os összeg – a hívások megkezdet percei, valamint az SMS-ek után – 3 Ft-ra emelkedik, a korábbi havi 2 500 Ft-os értékhatár pedig 5 000 Ft-ra. Tekintettel arra, hogy a tranzakciós illeték áfa alapot is képez, valamint az áfa törvény 30 százalékos levonási tilalmat tartalmaz, a távbeszélő-szolgáltatás, illetve a mobiltelefon-szolgáltatás vonatkozásában a távközlési adó megemelése rögtön egy burkolt áfa emelést is tartalmaz. Ezen kívül nem feledkezzünk meg a céges telefonok magáncélú használatáról sem, amikor az adózó választása szerinti adóalapra további 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék EHO kerül felszámításra. Az ágazati különadó hatását az MTELEKOM árfolyamán rögtön nyomon lehetett követni: a bejelentés óta több mint 5 százalékot csökkent, ez pedig nemcsak amiatt következett be, mert az adóemelés a jövedelmezőséget csökkenti, hanem azért is, mert várható, hogy a telefonszolgáltatások árának emelkedése miatt a szolgáltatás igénybevétele csökkenni fog.
A hétfői csomag a becslések alapján 100-120 milliárd plusz forrást biztosít a költségvetés számára. A csomag szignifikánsnak nem mondható, azonban a kérdés csak az, hogy a bevétel-növekedést megcélzó intézkedések miatt milyen mértékben veszítjük el közép és hosszútávon a vámon azt, amit megnyerünk rövidtávon a réven.
