Az utóbbi időszak vámhatósági ellenőrzéseinek tapasztalatait a NAV honlapján is közzétette, ennek alapján a vállalkozásoknak érdemes ellenőrizniük, hogy valóban megfelelő-e a vámdokumentációjuk.
Az utólagos vámhatósági ellenőrzések során a vámhatóság mindamellett, hogy megvizsgálja a kereskedelmi okmányokat, bizonylatokat és egyéb pénzügyi dokumentumokat, illetve az elektronikus nyilvántartásokat, a társaság könyvelését, egyéb nyilvántartásait és rendszereit is átnézheti.
A leggyakrabban előforduló, vámdokumentációkkal kapcsolatos hibák a következők:
- A vámeljárások kezdeményezése során az Európai Unión kívül és belül felmerült, vámérték- és áfa-alap növelő, szállítási (fuvar, logisztikai, árukezelési és mozgatási) spedíciós és biztosítási költségek nem a valóságnak megfelelően kerültek megosztásra, a nem közösségi áruk vámértékének, illetve áfa-alapjának tekintetében.
- A légi szállítás költsége nem a Vámkódex végrehajtásáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 25. melléklete szerint került bevallásra vagy megosztásra.
- Az ügyleti érték helytelenül kerül bevallásra, így a tényleges ügyleti érték és a bevallott vámérték eltér. (Ide tartozik, ha a tervezési és mérnöki munka költsége, az ügynöki jutalék, a szerszámköltség, a kliséköltség, illetve a csomagolási és az adminisztrációs költségek nem kerültek beépítésre a nem közösségi áruk vámértékébe).
- A felmerült vámérték-növelő tényezők közül kiemelkedik a jogdíjak bevallásának hiánya.
- Nem megfelelő áruosztályozás (elektronikai termékek és élelmiszeripari (édesipari) készítmények, autós mobiltelefon-tartó, GPS antenna, kameramodul mobiltelefonhoz, varrat nélküli acélcső, alkatrész, vámzár kötél).
- MEURSING-kód helytelen alkalmazása.
- Kiviteli vámeljárás esetén nem megfelelő statisztikai érték kerül megállapításra.
- A behozatalivám-köteles áru vámfelügyelet alóli jogellenes kivonása (kis értékű küldemények).
A vámhatóság szerint az előző évekhez képest kevesebb eset kapcsolódik a vámérték téves kiszámításához. A vámérték meghatározása során azonban még mindig sokszor előfordul, hogy a ténylegesen kifizetettnél alacsonyabb ügyleti érték kerül meghatározásra, vagy a ténylegesnél alacsonyabb fuvarozási, szállítási költség kerül feltüntetésre. Ennek több oka is lehet.
Sok esetben a vállalkozások a szabad forgalomba bocsátás után kiállított (vagy beérkezett),a darabszámra, egységárra, árfolyam-különbözetre vonatkozó módosító számlák alapján nem indítványozzák a korábban meghatározott vámérték módosítását. Ez az utólagos vámérték-növekedések miatt jelenthet kockázatot.
Másik típushiba, amikor a vámkezelés proforma számlák (ezek a vámkezelés céljából kiállított, előzetes bizonylatok, nem a konkrét pénzügyi tranzakcióhoz kapcsolódó számlák) alapján történik, de a vállalkozások a könyveléshez, az utaláshoz egy ettől eltérő, sokszor a vámkezelés után, akár a proforma számlától eltérő értéken kiállított számlát használnak, és nem történik meg a végleges, tényleges értékről a vámhatóság felé a visszajelzés, illetve a határozatmódosítás kérése. A vállalkozásoknak az importszállítmányhoz kapcsolódó, de a vámeljárás után kézhez kapott, végleges számlák adatait ellenőrizniük kell, és ha a proforma számlák, illetve a „rendes” számlák adatai eltérnek, utóbbiak alapján kezdeményezniük kell a vámhatározatok utólagos módosítását. Ha ezek a visszacsatolások nem történnek meg, és a vámhatóság tárja fel azokat, a vállalkozás súlyos bírságokra számíthat.
A felmerült szállítási költségek, biztosítási díjak, állásdíj tekintetében ugyanez a vámhatósági tapasztalat. A feltárt jogsértések jellemzően az előkalkulált fuvarozási költséghez kapcsolódnak – ilyenkor is elmaradtak a vámkezelés után érkezett fuvarszámlák alapján történő, utólagos vámérték-korrekció. Ilyen hibákhoz vezet, ha az utólag kapott számlák a könyvelésről nem jutnak el a vámügynökhöz, és emiatt elmarad a vámérték utólagos korrekciója.
Az is jellemző hibaforrás, amikor a fuvarozó eltérő devizában rendezi a fuvardíj különböző részeit. Ilyenkor a vámeljárás során és az átváltások során nem az előírásoknak megfelelően járnak el. Az ilyen eltérésekből például egy Távol-Keletről érkező, nagyobb volumenű áruszállítmány esetében komoly eltérés adódhat. Mindent összevetve ugyanakkor a vámhatóság is megerősítette, hogy a fuvarozási, szállítási költségekkel kapcsolatosan megállapított hibák száma csökkent.
A NAV tapasztalatait, tanácsait tartalmazó dokumentum másik „slágertémája” az áruosztályozás, vagyis azalkatrészek, tartozékok tarifális besorolása. Annak eldöntésére, hogy a beérkezett áruk kialakításuk miatt vajon csak egyetlen eszközbe vagy berendezésbe kerülhetnek beépítésre, vagy hogy pontosan mi a beérkezett műszaki termék alapanyaga, mindenképpen érdemes szakembert felkérni. A helyes tarifálás jelentős bírságoktól és kockázatoktól kímélheti meg az importáló vállalkozásokat.
Az áruosztályozást nagyban megkönnyítik a Kombinált Nómenklatúra Magyarázat ide vonatkozó rendelkezései. Erre a vámhatóság is felhívja a figyelmet. Több vizsgálat során megállapították, hogy a gazdálkodó a mintavételt követően a további alapeljárások során nem alkalmazta a VP Vegyvizsgáló Intézete, vagy a NAV Szakértői Intézete által megállapított TARIC, illetve Meursing kódokat.
A műszaki cikkeket előállító multinacionális vállalkozásoknál a vámhatóság azt tapasztalta, hogy az iparágra jellemző gyors változásból adódóan havonta nagy mennyiségű új cikkszám, új termék jelenik meg, és ezek némelyikének tarifális besorolása nem – még a rendelkezésre álló ismeretek birtokában sem – mindig egyértelmű. A kisebb gazdálkodóknál is előfordulnak tarifális problémák, ott azonban az áruosztályozáshoz szükséges szakismeretek hiánya miatt jelentkeznek a helytelen besorolások (például az adott vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatokat nem vették figyelembe).
Fentiek miatt érdemes, indokolt, hogy a vállalkozások felülvizsgálják a vámkezelésekkel kapcsolatos folyamataikat, mert így nagy összegű bírságoktól és hosszú ellenőrzési eljárásoktól kímélhetik meg saját magukat.
