Lenyesték a látvány-csapatsport támogatási rendszer szárnyait?

Látvány-csapatsport támogatás összehasonlító kalkulátor 2018: Számolja ki,hogy az aktuális szabályozás értelmében mekkora társasági adó megtakarítást érhet el egy-egy klub támogatásával! »

A szándék érthető, a hatás azonban kérdéses. A módosítás alkalmazási hatálya miatt verseny indulhat a már elfogadott sportfejlesztési programok támogatásáért. Szabályozási pontatlanság miatt viszont néhány szerencsés vállalkozás másokhoz képest jobban járhat.

A 2013. május 19-én hatályba lépett módosítás kiegészítő sportfejlesztési támogatás befizetésének kötelezettségét írja elő azon vállalkozások számára, amelyek élni kívánnak a sporttámogatások TAO kedvezményével, és adójuk egy részének megfizetése helyett valamely látvány-csapatsport szervezetnek nyújtanak támogatást. A kiegészítő támogatás mértéke a támogatásra számított adó – azaz a támogatásból származó haszon – 75 százaléka! Ezt az összeget a támogatott szervezet sportági szakszövetségének, sportköztestület esetén pedig magának a sportköztestületnek kell befizetni.

Az új szabály hatására tehát a TAO kedvezmény mértéke a korábbi érték negyedére csökken, ami hatással lehet az eddig sporttámogatásban gondolkodó társaságok támogatási kedvére. A módosítás hatását jól érzékeltetheti, hogy egy 500 millió Ft-os nyereséget elérő vállalkozás nagyjából 32 millió Ft-os támogatást adhat, melyből korábban 3 200 000 Ft haszna származott, ami most 800 000 Ft-ra csökken!

Mi lehet a módosítás indoka?

A valódi kormányzati szándék a 2013. évi módosítás hivatalos indoklásából nem állapítható meg, azonban figyelembe véve, hogy 2012-ben a sporttámogatások a társasági adóból származó bevételt mintegy 10 százalékkal csökkenthették, a jogszabály változtatásának a célja feltehetőleg a költségvetés egyenlegének a javítása. A sportági szakszövetségek részére kiegészítő támogatásként utalt összegekkel ugyanis akár a szakszövetségek állami forrásból származó bevételeit is csökkenthetnék, ellensúlyozva a költségvetési bevételek csökkenését.

Milyen hatással lehet a módosítás a sporttámogatásokra?

A módosítás hatásait pontosan nem lehet megbecsülni, mégis az iránnyal kapcsolatban kételyeim merülnek fel. A jelenlegi gazdaságpolitikai környezetben egyáltalán nem kifogásolható cél, hogy a költségvetés egyenlegét javító intézkedések kerüljenek elfogadásra, és talán a sporttámogatások mértéke is sokak számára túlzónak tűnhet. Mégis felmerül bennem a kérdés, vajon nem éppen az ellenkező hatást, a sporttámogatások radikális csökkenését érik-e el ezzel a módosítással a jogalkotók, sutba dobva az elmúl két év munkáját és eredményeit.

A „TAO támogatási piacon” jelenleg a sporttámogatás alternatívájaként jelenik meg a filmtámogatás, illetve az előadó-művészeti szervezetek támogatása (ún. színháztámogatás). Ezek a módosítást megelőzően egyenlő mértékű adókedvezményt jelentettek a támogatók számára, azonban a mostani módosítást követően négyszeres „hasznot” hoznak a látvány-csapatsport támogatással szemben. Ez a különbség az alternatív támogatások felé terelheti az eddig sporttámogatásokat nyújtó vállalkozásokat, hiszen egy cégtulajdonos, cégvezető jellemzően a társaság gazdasági érdekeit tartja szem előtt. Természetesen léteznek olyan támogatók is, akiknek szívügyük lehet egy adott csapat, sportszervezet, azonban így is kieshet a sporttámogatást nyújtók egy jelentős hányada.

Némileg visszafoghatja a sporttámogatást nyújtók körének csökkenését, hogy az adható színháztámogatások összege eleve korlátozott (a szervezetek jegy eladásból származó árbevételük 80 százalékáig  fogadhatnak támogatást),amit ráadásul nemrégiben a 2012. évben adható összegben rögzítettek 2013-ra is, illetve a Magyarországon készülő filmek sem tudnak felszívni ekkora összeget. Ugyan a színháztámogatások 2013. évben adható összegét nemrég a 2012. évi maximumra korlátozták, mely jelentősen alacsonyabb, mint a sporttámogatások összege volt 2012-ben, így komoly támogatási potenciál marad szabadon,. Azt azonban korántsem lehet készpénznek venni, hogy amely vállalkozásnak nem sikerül színház- ,vagy filmtámogatást adnia az mindenképpen belevág az alacsonyabb hasznot jelentő sporttámogatásba. A potenciális támogató ugyanis gondolva az adminisztrációs feladatokra, vagy a vállalaton belüli hosszadalmas jóváhagyási folyamatra, a számára alacsony marginális hasznot jelentő támogatás esetén félő inkább lemond a kedvezményről és felhagy a támogatással.

Mindezek tükrében azt gondolom, hogy talán egyszerűbb lett volna felmérni a költségvetés teherbíró képességét, és húzni egy vonalat az egy évben maximálisan kiadható adókedvezményre jogosító sporttámogatási igazolások tekintetében, ahogyan a színháztámogatások esetén is sikerült ezt megtenni. A módosítással felmerül annak a kockázata, hogy a támogatások összege még ennél a vonalnál is alacsonyabbra fog kerülni.

Verseny indulhat a 2013/2014-es támogatási időszakot megelőző sportprogramokért

A módosítást első alkalommal a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a korábbi időszakban elfogadott sportprogramok támogatása tekintetében még a korábbi mértékű kedvezmény érhető el, ami a támogatások csökkenését egy darabig elodázhatja.

Ebben az átmeneti időszakban komoly hátrányban lesznek azonban az új programokat benyújtók, hiszen a támogatók valószínűleg a régi programokat fogják keresni. Tekintettel arra, hogy a még nem lezárult sportprogramok meghosszabbíthatóak, ez az átmeneti rendelkezés akár évekre is bebetonozhatja a támogatást szerezni képes szervezetek körét. Más szemszögből viszont ez a helyzet akár meg is könnyítheti a korábbi programokkal rendelkezők támogatásszerzését, hiszen az ő támogatásukért verseny indulhat az adókedvezményt megszerezni kívánó cégek között.

Méz a furkósbotra?

A módosítás hatásait ellensúlyozni hivatott a szabály azon része, amely szerint a kiegészítő támogatást szponzori szerződés keretében lehet megfizetni. Magyarán a „sima” támogatással ellentétben a kiegészítő támogatás összegéért cserébe ellenszolgáltatásra jogosult a támogató.

A sport iránt elkötelezett, illetve a kommunikációjukban a sportnak kiemelt szerepet szánó vállalatok számára ez a lehetőség talán ellensúlyozhatja a kedvezmény mértékének csökkenését, de ez bizonyára csak egy jóval szűkebb kört érint majd. A kiegészítő támogatáshoz kapcsolódó szponzori szerződést ugyanis a sportági szakszövetséggel kell megkötni, ami a helyi érdekeltségű vállalkozások számára nem feltétlenül alternatíva. Egy város péksége vagy autókereskedése például feltehetően szívesen reklámozna a helyi focistadion lelátóin, de nem feltétlenül fontos számára, hogy az MLSZ-el szponzori szerződést kössön. Azt meg csak halkan jegyezném meg, hogy a tiltás ellenére bizonyára korábban is találtak módot arra a támogatást fogadók, hogy valamilyen formában a támogatót megjelenítsék, a támogatásból származó haszon 75 százalékának lefölözése nélkül. Így nem látni garanciát arra, hogy ez az eszköz eléri majd a kívánt hatást.

A szokásos szabályozási hiányosságok

A hab a tortán, hogy a módosító szabályokat ez esetben sem sikerült teljes mértékben átgondoltan megvalósítani.

A szabály jelenlegi szövegezése alapján a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértéke a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel akkor állapítható meg, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására a vállalkozásnem köteles. Ennek értelmében, amennyiben az adózó a támogatási igazolás elszámolása és az adókedvezmény érvényesítése mellett a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles, úgy a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10 százalékának 75 százalékát köteles kiegészítő sportfejlesztési támogatásként befizetni. Így azon vállalkozások, melyek adóalapja a támogatás figyelembe vétele nélkül 500 és 535 millió Ft közé esik, másokhoz képest jól járhatnak, amennyiben akkora összegű támogatást nyújtanak, amivel adóalapjuk 500 millió Ft alá csökken (535 millió Ft-os adóalap esetében a maximálisan érvényesíthető támogatás összege 35 millió forint, ezért ez a sávhatár). A támogatás ráfordításként való elszámolása nélkül a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására is kötelezettek lettek volna, így azonban a teljes eredményük a 10 százalékos adókulcs alá esik. Tekintettel arra, hogy a támogatás egy részével a 19 százalékos adóból spórolnak, miközben a kiegészítő támogatás összegének kalkulációjakor csak a 10 százalékos adókulccsal megállapított kedvezmény után kell a 75 százalékot számolni, előnyük keletkezik azon vállalkozásokkal szemben, amelyek árbevétele nem ebbe a sávba esik. A fentiek számszaki hatásait az alábbi táblázatban néhány példán keresztül mutatjuk be:

A szabály akkor vonatkozna egységesen minden vállalkozásra, ha a kiegészítő támogatás összege megegyezne annak a summának 75 százalékával, amennyivel a támogatás nélkül fizetendő adó csökken a támogatás-elszámolás következtében. A jelenlegi egyenlőtlenséget talán érdemes lenne egy módosítással orvosolni.