Nincs ez másként a kötelező adóképviselet esetében sem. A kötelező adóképviseletnek több esetét különböztethetjük meg:
Jogszabályon alapuló kötelező képviselet: törvényes adóképviselő és ügygondnok
Jogszabályon alapul adóképviseletről akkor beszélünk, ha az adóképviselethez nem szükséges külön meghatalmazás, vagyis a képviseleti jog közvetlenül a jogszabály rendelkezésére vezethető vissza. Idetartozik a törvényes képviselet és az ügygondnok kirendelése, aki minden esetben az adózó helyett jár el.
Gazdasági társaságok, egyéb szervezetek adóügyi képviseletét jogszabály vagy azon alapuló szabályzat határozza meg (csak hogy ne menjünk messzire, ide tartozik az ügyvezetők képviseleti jogosultsága is),hiszen e szervezetek csak képviselők útján vehetnek részt bármilyen eljárásban.
Magánszemélyek esetén már ritkább az adóképviselet szükségessége. Az adóigazgatási eljárásokban gyakorlatilag akkor van szükség adóképviselőre, ha az adózó magánszemély cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség miatt nem tud önállóan eljárni a saját ügyében. Ilyen esetekben törvényes képviselőnek minősülhet például a szülő, a gyám vagy a gondnok.
Az ügygondnokot az adóhatóság akkor rendeli ki, ha az adózó ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja. Ilyen esetben az eljárás olyan kényszerpályán mozog, amely során a sikeres lefolytatás érdekében szükséges az adózó eljárási adóképviseletéről gondoskodni. Belátható, hogy ez az az adóképviseleti forma nem alkalmas az adózói jogok maradéktalan érvényesítésére, és a gondnokot kirendelő adóhatóság ebben nem is annyira érdekelt.
Meghatalmazáson alapuló, kötelező képviselet az adóhatóság, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium előtti eljárásban, valamint adójogi perekben
Az adózás világa ismer olyan eljárásokat, amikor az adózó nem járhat el önállóan, hanem mindenképpen köteles megfelelő adóképviseletről gondoskodni, mivel erre jogszabály kötelezi. Az ilyen esetekben az adózó saját maga választhatja ki a számára legmegfelelőbb adóképviselőt, és ad részére meghatalmazást. A meghatalmazott az adózó segítőjeként eljárhat akár helyette, akár csak tanácsadói szerepet betöltve, mellette.
Az adózó segítése, érveinek szakszerű megfogalmazása mindig alapvető cél és elvárás egy adóképviselővel szemben. Különösen így van ez a bonyolult, összetett és széleskörű tudást, tapasztalatot igénylő eljárásokban. Ez az oka annak, hogy 2013. január 1-től kötelező az adóképviselet:
- az adó feltételes megállapítására irányuló,
- a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló,
- a szokásos piaci ár megállapítására irányuló,
- valamint a nemzetgazdasági miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásokban.
Ezekben az adóeljárásokban kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő járhat el képviselőként.
Külön ki kell térni a bíróság előtti eljárásokra, azaz a közigazgatási perekre. Adóügyet érintő közigazgatási perekben nem egyszerűen az adóképviselet, hanem a jogi képviselet a kötelező. Azaz adójogi perekben mind az első fokon eljáró törvényszék, mind pedig a felülvizsgálati kérelmet elbíráló Kúria előtt kizárólag ügyvéd vagy ügyvédi iroda, illetve jogtanácsos járhat el.
Amint látható, kötelező adóképviseletnek lehet az az egyszerű indoka, hogy az adózó részvételét és ezáltal jogainak érvényesülését biztosítani kell az eljárásban (törvényes adóképviselő, ügygondnok). A kötelező adóképviselet egyéb eseteiben (pl. felügyeleti intézkedés kezdeményezésekor, feltételes adómegállapításra irányuló eljárásokban, adójogi perekben) azonban ezen túlmenő szakmai indokok is érvényesülnek, hiszen itt kiemelkedő jelentőséggel bír egyrészt az alapos tárgyi tudás, másrészt pedig az eljárás menetének, logikájának ismerete, az adóképviselő tapasztalata.
De így van ez természetesen akkor is, amikor jogszabály az adóképviseletet egyébként nem teszi kötelezővé, hiszen bármely adóhatósági eljárásban nagy segítséget jelenthet az adózónak egy tapasztalt és felkészült képviselő. Érdemes ezért alaposan végiggondolni, hogy kire bízzák az ügyünket, kit tüntetnek ki bizalmukkal.
Hogy mi is az adóképviselet és ki lehet adójogi képviselő, arról a korábbi bejegyzésemben olvashatnak! »
