A NAV útmutatója egyben egy új korszak kezdetét jelenti, hiszen a korábban kialakított adószakmai álláspontokat egyetlen összefüggő „játékszabály-gyűjteményként” használja, illetve rendeli el használni.
A NAV azzal, hogy összerakta a Magyarországon gazdasági céllal nem letelepedett, de itt áfaköteles tevékenységet folytató külföldi vállalkozásokra vonatkozó szabályokat, egy minőségileg új „adóellenőrzési kiskátét” alkotott. Egy 1988-as törvény paragrafusai ugyanúgy megtalálhatóak az útmutatóban foglaltakat alátámasztó törvényi hivatkozásokban, mint egy 2013-ban módosított jogszabály. Az útmutató alapján az adóellenőrök célzottan, felkészülten, az elmúlt évek minden fontos tapasztalatával felvértezve:
- kérdeznek rá a külföldi vállalkozások magyarországi telephelyének meglétére,
- kérik be a magyarországi adóbevallások alapjául szolgáló
- ügyletek szerződéseit (az angol, német és francia nyelvű szerződések kivételével a NAV hiteles magyar fordítást kérhet a megállapodásokról),
- a bizonylatokat,
- a készletnyilvántartást,
- illetve a közösségi és az exportértékesítések adómentességét alátámasztó fuvar- és vámokmányokat.
A NAV tehát felkészült a 2013-as ellenőrzési idényre! De vajon naprakész-e a több ezer áfaregisztrált vállalkozás dokumentációja is? A kérdés azért is időszerű, mert az áfaregisztráltakat a NAV Kiemelt Adózók Igazgatósága ellenőrzi, így egyetlen szervezeti egység gyűjti az összes magyarországi adóellenőrzés tapasztalatait. Az az igazság, hogy a legtöbb áfaregisztrált vállalkozásnak van, illetve lesz dolga az új típusú adóellenőrzésekkel kapcsolatban.
A magyarországi áfaregisztrált külföldi adózók egy része a mai napig külföldön őrzi az itteni adózással kapcsolatos iratait, illetve külföldről, sokszor egy magyarul beszélő, de adózásban nem feltétlenül jártas munkatárs segítségével nyújtja be a magyar adóbevallásokat. Őket érinti a legközvetlenebbül, hogy a vállalkozásoknak 3 napjuk van arra, hogy a magyar adóbevallások adatait alátámasztó iratokat és nyilvántartásokat az adóellenőröknek bemutassák, és átadják, különben, az útmutató szavait idézve, „mulasztási bírság kiszabásának van helye”.
Azoknak az áfaregisztráltaknak, akik Magyarországon tartják a magyar adózásukkal kapcsolatos dokumentumaikat, valószínűleg az a legsürgősebb és legfontosabb feladata, hogy a NAV útmutatójában meghatározott szempontok szerint ellenőrizzék és felülvizsgálják, hogy az adott esetben évekkel ezelőtt elkezdett tevékenység még mindig folytatható-e az áfaregisztráció keretein belül. Indokolt és szükségszerű, hogy ebbe a munkába is bevonjanak egy adótanácsadót, aki a magyarországi szabályozással tisztában van.
A NAV útmutatójában foglaltak miatt azok az áfaregisztráltak sem maradhatnak tétlenül, akik igazoltan, ellenőrzötten az előírásoknak megfelelően működnek. A számviteli törvény előírásai szerinti nyilvántartások megkövetelésére tett tavalyi, sikertelen próbálkozás után a NAV idén az útmutatóban deklaráltan is „csak” azt kéri, amit a vonatkozó előírások alapján kérhet: teljes körű, tételes és elkülönített nyilvántartásokat. Nem visszavonulót fújtak, egyetlen lépést tettek csak hátrafelé – és zárták a soraikat. Most az áfaregisztráltakon a sor, hogy megtegyék ugyanezt.
Az útmutatóban foglalt ellenőrzési szempontok, vizsgálandó területek egységes jogszabályi alapra helyezése komoly fegyvertény, ami meggyőződésem szerint hatékonyan szolgálja az adócsalók, illetve a korlátozott magyarországi jelenléttel okozott visszaélések és csalások elleni küzdelmet.
