Keményebb vagyongyarapodási vizsgálatok jönnek

Az idei évtől már nehezebben tudják bizonyítani a vagyongyarapodási vizsgálatok alá vont magánszemélyek, hogy nem titkoltak el jövedelmet az adóhatóság elől, mivel több jogszabályváltozás is könnyíti az adóellenőrök munkáját. Egyrészt 2013 júliusától az adóhatóság az eddigieknél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolat banki adatokhoz. A pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság nagyon gyorsan birtokába fog jutni azoknak a bankadatoknak, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.

Az ilyen típusú ellenőrzések eddig sokkal inkább az ismeretlen eredetű vagyonok feltérképezéséről szóltak, mostantól viszont már gyakrabban kell konkrét tranzakciókról számot adniuk a vizsgálati alanyoknak. Ráadásul az ellenőrzésekre való kiválasztás hatékonyságát növeli majd, hogy a megkeresésre az ellenőrzés megindítása előtt is lehetőség lesz, így a magánszemélyek banki adatai gyakorlatilag úgy lesznek elérhetők az adóhatóság számára, mint mondjuk az ingatlan-, vagy a gépjármű-nyilvántartás adatai.

Ugyanakkor jelentősen leszűkül a vizsgált személyek által felhasználható bizonyítékok köre. Egy 2006-os törvénymódosítás következtében ugyanis a kötött bizonyítási rendszer lép életbe azokban az esetekben, ha a magánszemély vagyonosodásának forrásaként olyan fedezetet jelöl meg, amelyet 2006. szeptember 15. után szerzett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsgálat alá vont magánszemélyek nagyon nehezen tudják majd bizonyítani vagyonuk eredetét, mivel jelentősen leszűkül a felhasználható bizonyítékok köre.

A kötött bizonyítási rendszer azt jelenti, hogy az elévülési időn kívüli jövedelemszerzés forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolása csak közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve egyéb közokirat, bankszámlakivonat adatai szolgálhatnak. A 2006. szeptember 15. előtti vagyonszerzés esetében a szabad bizonyítási forma marad érvényben, tehát a jövedelem megszerzésnek bizonyítására elviekben bármilyen bizonyítási eszköz, tanúvallomás, nyilatkozat, magánokirat is felhasználható.

Az amúgy is nagyon bonyolult és komplex vizsgálati típusra eddig is az volt a jellemző, hogy az eljárás végkimenetelét akár kisebb hibák, rosszul értelmezett kijelentések is eldönthették. Bármilyen szigorúak is a vagyonosodási vizsgálatok, a megfelelő és szakszerű egyéni adótervezéssel elkerülhető a komoly, akár nagyobb összegű adó-megállapítással is fenyegető vita kialakulása az adóhatósággal. A tapasztalatok szerint egyre többen ismerik fel a kockázatot, és készülnek fel egy esetleges vizsgálatra és hajtanak végre önellenőrzést a korábbi évekre vonatkozóan, akár csupán azért, mert bizonytalanságot éreznek a már elfogadott dokumentációik tekintetében. Ez azért is fontos, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrég nyilvánosságra hozott 2013-as ellenőrzési irányelveiből az derül ki, hogy az idén a személyi jövedelemadó ellenőrzések körében továbbra is hangsúlyos szerepet kapnak a vagyonosodási vizsgálatok.