Facebook image
Mentés

A transzferár nyilvántartás szabályai: az élet értelme már nem 42? (II. rész)

Korábbi bejegyzésemben többek között azt a témát tekintettük át, hogy milyen esetekben nem lesz kötelező transzferár-nyilvántartást készíteni. Most azt szeretnénk bemutatni, hogy mi módon változik a transzferár nyilvántartások készítése során felhasználható adatbázisok köre.

A transzferár-nyilvántartás elkészítésekor egy vállalkozás − és sokszor a tanácsadó − számára is a legnagyobb akadályt az szokta jelenteni, hogy adatokat találjon a kapcsolt féllel lebonyolított tranzakció során alkalmazott árak független felek áraival történő alátámasztására. A rendelet eddig is szabályozta, hogy milyen ismérvek mentén használhatóak fel a források. Tekintettel arra, hogy sokszor jelentett problémát összehasonlító adatokat találni, tipikus megoldás volt, hogy a vizsgált vállalkozás valamely eredménymutatóját hasonlították össze független vállalkozások ugyanazon adatával . Ekkor kerültek elő azok az adatbázisok, amelyek megfelelő szűrési beállítások után eredményt tudtak adni.

Korábban a szűrések során bizonyos határok mentén szabadon lehetett dönteni, hogy milyen ismérvek alapján állítják be az adatbázis szűrőjét (persze azért eddig is tekintettel kellett lenni az adóhatósági gyakorlatra). A jelenlegi tervezet azonban egyértelműen szűkítő szabályokat fogalmaz meg:

  1. a vizsgált évet megelőző három, indokolt esetben négy év adatait lehet csak felhasználni;
  2. ha nem újonnan alakult társaság, akkor ki kell zárni
  • a vizsgált évet megelőző két évben alapított társaságokat;
  • azokat a társaságokat, amelyek a vizsgált évet megelőző öt adóév során három egymást követő évben veszteségesek voltak;
  • azokat a társaságokat, amelyek a vizsgált évet megelőző öt adóévben legalább két adóévben nem rendelkeznek pénzügyi adattal; stb.

A rendelet a fenti szűrési beállításokon túl az úgynevezett kvalitatív, vagy manuális szűrésre vonatkozóan is meghatároz elveket. E folyamat során az adatbázis által eredményül adott vállalkozások egyedi kiértékelésére kell sort keríteni, melynek során azt kell tisztázni, hogy az illető társaságok összehasonlíthatóak-e a vizsgált társasággal. Amennyiben a kvalitatív szűrés végére huszonötnél több társaság marad, akkor interkvartilis tartomány (az első és harmadik kvartilis különbségének a fele) alkalmazásával további szűkítést kell végezni. Szakmai oldalról sokat lehetne vitatkozni a tervezett szabályozás egyes pontjaival, azonban úgy tűnik, hogy az az adatbázis, amely a szűrés után csak egy eredményességi sávot határoz meg az érintett vállalkozások felsorolása nélkül a későbbiek során nem lesz használható. Így a transzferárak vizsgálata során nem elégedhetünk meg majd azzal ha, − mint a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben − a gépezet (itt adatbázis) kidobja az élet értelmére a választ: 42, hanem az ide vezető folyamatot is részletesen be kell tudnunk mutatni. Jelenleg a piacon alapvetően egy ilyen adatbázis elérhető. Talán nem kell a nevét megemlíteni …

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom