A transzferár az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások alkalmaznak egymással folytatott ügyleteik során.
A szokásos piaci ár pedig az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén érvényesítenek vagy érvényesítenének.
Amennyiben a transzferár eltér a szokásos piaci ártól, az adózónak adóalap növelési kötelezettsége keletkezhet, illetve lehetősége nyílhat az adózás előtti eredmény csökkentésére a társasági adó vonatkozásában (a többi adónem kapcsán szükségessé váló lépésekre majd egy későbbi bejegyzésben térünk ki).
Az adózónak abban az esetben kell a transzferár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel megnövelnie adózás előtti eredményét, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint amennyi a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha a társaság a szokásos piaci árnál drágábban vesz igénybe szolgáltatást, vagy szerez be terméket kapcsolt vállalkozásától, illetve ha a szokásos piaci árnál alacsonyabb ellenérték felszámítása mellett nyújt szolgáltatást, értékesít terméket kapcsolt vállalkozása részére.
A fentiek analógiájára az adózó abban az esetben csökkentheti adózás előtti eredményét a transzferár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye magasabb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna. Ennek tipikus esete, ha a társaság a szokásos piaci árnál alacsonyabb ellenérték felszámítása mellett vesz igénybe szolgáltatást, vagy szerez be terméket kapcsolt vállalkozásától, illetve ha a szokásos piaci árnál magasabb ellenérték felszámítása mellett nyújt szolgáltatást, értékesít terméket kapcsolt vállalkozása részére.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az adózás előtti eredmény növelése egy feltétel nélküli kötelezettség, míg az adózás előtti eredmény csökkentése egy lehetőség, mely feltételekhez kötött. E feltételek a következők:
- az adózóval szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan ellenőrzött külföldi társaságnak nem minősülő külföldi személy, amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, és
- az adózó rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét.
A fentiekből látszik, hogy a transzferár kérdése nem csak és kizárólag a transzferár nyilvántartások tekintetében vetődik fel, hanem több más adónem mellett társasági adó vonatkozásai is lehetnek. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy különösen olyan társaságok esetében, amelyek nem minősülnek kis- és mikrovállalkozásnak, kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a társasági adó bevallás benyújtásáig elkészüljenek a transzferár nyilvántartások, melyek a cégcsoport által alkalmazott transzferárak és a szokásos piaci ár viszonyát mutatják be.
