Még mindig vonzó a cafeteria
Jövő év elejétől a szuperbruttó teljes kivezetésével valóban egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó mértéke, így már a havi 202 000 Ft feletti jövedelemmel rendelkezők esetében sem lép be a 27 százalékos adóalap-kiegészítési kötelezettség. Jövőre 4 százalékponttal nő a béren kívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke, így a cafeteria-elemek után fizetendő adóteher 30,94-ről 35,7 százalékra nő, így még mindig vonzó marad a munkaadók számára – emelte ki a legfontosabb változásokat dr. Honyek Péter, az NGM osztályvezetője.
Ötezerről nyolcezer forintra emelkedik a munkavállalóknak havonta adható Erzsébet-utalvány összege. Újdonság, hogy az utalvány formájában havi 12 500 Ft-ig akkor is adható munkahelyi étkeztetési hozzájárulás, ha az üzemi étkezdében külsősök is étkezhetnek. Ezzel kapcsolatban dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere kérdésére dr. Honyek Péter hangsúlyozta, hogy a kantinnak a cég telephelyén kell működnie, ami az irodaházak szempontjából fontos kérdés, ahol nem feltétlenül ugyanazon az emeleten található az étkezde és a cég irodái. Így azok a cégek, amelyeknek az étteremtől eltérő szinten rendelkeznek irodákkal nem élhetnek a béren kívüli juttatás ezen formájával. 2013-tól újdonság, hogy évi 50 000 Ft értékben adómentes lesz a kifizető által a magánszemélynek juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj.
Kevésbé örülhetnek azok, akik megtakarítási céllal kötöttek korábban különböző típusú biztosításokat. A jövőben ugyanis kizárólag a más személy által fizetett kockázati biztosítás minősül adómentesnek, de az is csak a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékig. Azok a biztosítások, amelyek esetén biztosítási esemény nélkül is lehetőség van a pénz kivonására, vagy lejáratkor a biztosító kifizetést teljesít, adókötelesek lesznek.
Az iskolakezdési támogatás ezen túl csak utalvány formában lesz adható. Az igénybevétel határideje azonban kitolódik: a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig lehet majd igénybe venni tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlására.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
Az egyéni vállalkozókra és a kizárólag magánszemély tulajdonossal rendelkező mikrovállalkozásokra szabott KATA lényege, hogy a vállalkozások évi 6 millió forint árbevételig bejelentett főállású kisadózónál havi 50 000, főállásúnak nem minősülő kisadózó esetén havi 25 000 Ft tételes adót fizetnek jövőre. A KATA nagyon liberális a választhatóság szempontjából, hiszen bármikor be lehet rá jelentkezni, a vállalkozás a bejelentkezés utáni hónap első napjától adóalanynak számít, az új cégek pedig azonnal bejelentkezhetnek – emelte ki dr. Honyek Péter.
Azoknak az EVA szerint adózóknak, akik a váltást tervezik, érdemes döntésüket még az idén decemberben meghozniuk és a KATA választására irányuló bejelentésüket az adóhatóság felé megtenni – tanácsolta a konferencia nézőinek dr. Fekete Zoltán Titusz. A döntés decemberi meghozatala azért is javasolt, mivel a késlekedő adózók azzal fognak szembesülni, hogy döntésük elhalasztásának eredményeként jövőre kétféle szabály szerint kell majd adókötelezettségeiket teljesíteniük.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozások által kiállított számlákat más adóalanyok költségként elszámolhatják. Ugyanakkor a fiktív számlázást korlátozandó, bejelentési kötelezettség terheli mind a kisadózó, mind pedig a számlát befogadót, ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára éves szinten 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát. Továbbá ezen értékhatár meghaladása után már a kisadózónak kell bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló
Új beszámolóformaként jövőre megjelenik a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, amelyet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozók készíthetnek, ha a következő három kritériumból kettőnek megfelelnek: éves árbevételük legfeljebb 200 millió Ft, mérlegfőösszegük maximum 100 millió Ft, a foglalkoztatottak átlagos száma nem haladja meg a 10 főt – mondta a konferencián Pankucsi Zoltán, az NGM főosztályvezetője.
Mikorra várhatóak a részletszabályok, hiszen a vonatkozó kormányrendelet még nem készült el – tette fel a sokakat érintő kérdést Héhn Miklós, az RSM DTM partnere és a számviteli üzletág vezetője. Az erről szóló kormányrendeletet még az idén elfogadják, hogy az 2013-tól hatályba léphessen–válaszolta Pankucsi Zoltán. A már az interneten is olvasható rendelettervezet szerint a feltételeknek a megelőző két év átlagában kell megfelelni, ha ez nem történik meg, akkor a meg nem felelést követő üzleti évben kell kilépni a rendszerből. Áttérési szabály nem lesz: a mikrogazdálkodói beszámoló legutolsó adatsora lesz a következő beszámolási forma nyitó adatsora.
Az új mikrogazdálkodói beszámoló jelentős egyszerűsítést jelent az élet minden területén: az adóellenőrzésben, a könyvelésben és a szoftverek használatában is – hangsúlyozta a főosztályvezető. Kötött beszámolási formáról van szó, amelynek keretében nem kell számviteli politikai döntéseket hozniuk a cégeknek és apiaci érték kiszámítása is mellőzhető az egyszerűség jegyében.
TAO: új fejlesztési kedvezmények
A jövő évtől két új jogcímen is lehet fejlesztési adókedvezményt igénybe venni – ismertette a társasági adóval kapcsolatos legfontosabb változásokat dr. Laki Gábor, az NGM főosztályvezetője. Fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe a szabad vállalkozási zóna (a térség fejlődése érdekében a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség) területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás után.
Szintén adókedvezmény vehető igénybe az igazoltan energiahatékonyságot szolgáló, legalább 100 millió forintos beruházások után. Újdonság, hogy az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás befejezésének napját az üzembe helyezést követő 90 napon belül be kell jelenti a nemzetgazdasági miniszternek, aki a beérkezett adatokról évente tájékoztatást nyújt az állami adóhatóság részére.
Dr. Laki Gábor és Fajcsák Gábor, az RSM DTM adómenedzsere arról is beszélgetett, hogy a társasági adózásban további kisebb, de a cégek életében fontosnak számító változások is történtek: például a jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség állományváltozásának 50 százaléka. Az alultőkésítési szabály esetében a jogszabályt a már amúgy is alkalmazott gyakorlathoz igazították, vagyis az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó tartozás nem minősül kötelezettségnek.
Kisvállalatok adója: vonzó egyszerűség
A pénzforgalmi szemléletű kisvállalati adóval kapcsolatban (KIVA) Laki Gábor kiemelte, hogy végtelenül egyszerű adónemről van szó, hiszen csak azon összeg után kell adót fizetnie a vállalkozásnak, amely a bankszámláján, illetve a házipénztárában éppen található. Az adó alapja a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredménye és a személyi jellegű kifizetések összege, de legalább az utóbbi tétel. Személyi jellegű kifizetésnek azt kell tekinteni, ami a Tbj. szerint járulékalapot képez. Az adóalapot több tényező módosíthatja, általánosságban elmondható, hogy a bevont vagyon csökkenti, a kivont pedig növeli az adóalapot.
A KIVA kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót, és a szakképzési hozzájárulást is, így 16 százalékos mértéke jóval kedvezőbb lehet azon vállalkozások számára, melyeknek adózás előtti eredményükhöz viszonyítva magas a személyi jellegű kifizetéseik aránya. Az ilyen társaságok esetében egy új munkavállaló alkalmazása jóval alacsonyabb közterhekkel és az „összevont” adónem miatt jóval kevesebb adminisztrációval jár együtt, így a KIVA náluk várhatóan élénkíteni fogja a foglalkoztatást.
A KIVA-ra áttérő vállalkozásoknak számos áttérési szabályra kell odafigyelniük. A korábbi TAO-alany a felhalmozott elhatárolt veszteséget nem viheti át a KIVA hatálya alá. Ám ha a cég újra a társasági adó alanya lesz, ismét felhasználhatja azt, méghozzá úgy, hogy minden, a KIVA hatálya alatt töltött év 20 százalékkal csökkenti az elhatárolt veszteséget – magyarázta a főosztályvezető.
Dr. Laki Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a KIVA-ban nincs értékcsökkenési leírás, mert minden beszerzés – a pénzeszközök csökkenésén keresztül – azonnal csökkenti az adóalapot. A KIVA hatálya alatt keletkezett veszteség 10 év alatt egyenlő részletekben írható le főszabályként. Ezen túl a tárgyévi beruházások összegének megfelelő veszteségleírás korlátlanul alkalmazható, ebben az esetben a Tbj. szerinti személyi kiadások is csökkenthetők a beruházás összegével, ezért ösztönzi majd a beruházásokat az új adónem.
Art.: gesztusok és enyhülő szigor
Jövőre több szempontból is enyhülhet a NAV szigora? - kérdezett rá dr. Fekete Zoltán Titusz. Aki idén az adóregisztrációs eljárás során nem küldte vissza a kockázatértékelési kérdőívet, annak törölték az adószámát, ráadásul a következő 5 évben nem vállalhatott gazdasági társaságban vezető tisztséget. 2013-tól változik a szabály: aki nem küldi el a kérdőívet, azt először felszólítja a NAV, s ha ezután sem érkezik válasz, akkor törlik csak az adószámot – hívta fel a figyelmet dr. Windisch László, az NGM főosztályvezetője. A módosítás átmeneti rendelkezése szerint azokat, akiknek idén a kérdőív vissza nem küldése miatt vették el az adószámát, nem zárják ki 5 évre a cégalapításból.
Fontos változás, hogy azon adózóknak, akik szerepelnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban, 2013-tól semmiféle eljárásban nem kell nemleges adóigazolást benyújtaniuk – hangsúlyozta a főosztályvezető. Aki adószámmal nem, csak adóazonosítóval rendelkezik, az is kérheti a NAV-tól, hogy vegyék fel az adatbázisba.
Felhívás önellenőrzésre elnevezéssel jövőre új intézményt vezet be a NAV a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek számára. Ennek lényege, hogy ha eltérés van az szja-bevallás és az adatszolgáltatások között, akkor az adóhatóság önellenőrzésre hívja fel az adózót. Az új intézménynek nincs jogkövetkezménye – mulasztási bírság vagy adóellenőrzés nem követi automatikusan a felszólítást –, ezzel a NAV gesztust gyakorol az adózók felé, és új szemléletet szeretne meghonosítani – magyarázta a főosztályvezető.
A fekete gazdaság visszaszorítása érdekében készpénzfizetési korlátozás lép életbe jövőre, amely kimondja, hogy azegymással szerződéses kapcsolatban lévő cégek ugyanazon szerződés alapján készpénzben nem fizethetnek egymásnak havi 1,5 millió Ft-nál többet. A limit túllépése esetén mindkét felet 20 százalékos mulasztási bírsággal szankcionálja a jogalkotó, mérlegelési jogkör nélkül.
