A jövő évi adózással kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy az elfogadott 2013-as adótörvényekben, várhatóak-e még lényegi változások, hiszen az egyes információk alapján a költségvetési törvényhez még fognak érkezni adót érintő módosítások? – indította el Magyarország első online adókonferenciáját Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója. Dr. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint kezd végleges formát ölteni a magyar adórendszer, 2013-tól kezdve kiszámíthatóbb, lassabb tempójú adópolitikára számíthatunk, amelyben az adószerkezet lényegesen már nem változik. A friss adócsomagban ugyanakkor még kisebb kiigazítások, pontosítások várhatóak. A kisvállalati adó (KIVA) például a szakma javaslatai alapján még apróbb módosításokon is áteshet.
Dr. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára és Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója
Apró kiigazítások még jöhetnek
Kalocsai Zsolt kérdésére kiderült az is, hogy előbb-utóbb várhatóan teljes körű lesz az áfa terén most bevezetett részletes belföldi adatszolgáltatási kötelezettség. Jövőre csak a 2 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű áthárított áfát tartalmazó számlákról kell a vállalkozásoknak belföldi összesítő jelentést készíteniük. Balog Ádám hangsúlyozta, hogy ez csak az első lépés, és ha a rendszer működik, a részletes beszámolási kötelezettség határa tovább csökkenhet, akár 0 Ft-ra is.
A pénztárgépek és az adóhatóság online összekapcsolásával kapcsolatban dr. Balog Ádám elmondta, hogy az április elsejei határidő a jogszabály-alkotás szempontjából tartható, a szűk keresztmetszetet az informatikai fejlesztések jelentik, de ezek is elvégezhetők a tavaszi határidőig. A kormány azt is mérlegeli, hogy 2013-ban tovább szélesíti a fordítottan adózók körét, mert hatékony eszköznek bizonyult az áfacsalások visszaszorítására. Felmerült például, hogy az informatikára is érdemes lehet kiterjeszteni a szabályozást.
Áfa: „tesztüzemben” a belföldi összesítő
Az áfa terén a legnagyobb horderejű változás jövőre az lesz, hogy január elsejétől minden 2 millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű áthárított áfát tartalmazó számláról részletes adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV felé – hívta fel a figyelmet Ágoston Péter, az RSM DTM nemzetközi adóképviseleti vezetője. Az eredeti verzió szerint még teljes körű lett volna a változás, s a kormányzati nyilatkozatokból kiderült, hogy ha a rendszer jól „vizsgázik”, akkor a jövőben számítani lehet a 2 milliós értékhatár csökkentésére, vagyis az érintettek körének bővítésére.
Kétféle belföldi összesítő jelentést kell készíteniük a vállalkozásoknak – hangsúlyozta Palotai Kinga, az NGM főosztályvezetője. A számlaszintű jelentésekben az eladónak és a vevőnek is nyilatkoznia kell, az összevont, partnerszintű adatszolgáltatást csak a vevőnek kell teljesítenie. A számlaszintű jelentésnél előfordulhat, hogy a felek eltérő időben nyilatkoznak, például ha a két társaság áfabevallási gyakorisága eltér, vagy ha a vevő később vonja csak le az áfát, mint annak teljesítési időpontja.
Palotai Kinga, az NGM főosztályvezetője és Ágoston Péter, az RSM DTM nemzetközi adóképviseleti vezetője
Fontos, hogy akkor is a számlán szereplő áfa értéket kell szerepeltetni a bevallásban, ha a vevő nem a teljes áthárított áfát vonja le az adott bevallásban (ez a helyzet például a csak 70 százalékig levonható telefonszámláknál) – figyelmeztetett Ágoston Péter. Vigyázni kell arra is, hogy az értékhatárt akkor is túllépi az eladó, ha előbb egy 2 millió Ft alatti számlát állít ki, majd helyesbítéssel korrigálja az összeget magasabbra. Az összevont jelentéshez már nem csak az egyes számlákon áthárított adóra kell odafigyelnie a vevőnek, hanem arra is, hogy egy partnerétől egy bevallási időszak alatt összesen több mint 2 millió Ft-nyi adót tartalmazó számlát helyez levonásba.
A pénzforgalmi áfával kapcsolatban Palotai Kinga arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a NAV honlapján nyilvános listát közöl azokról a cégekről, amelyek az önként választható elszámolási formára bejelentkeznek, ennek ellenére a számlára is jelezni kell ezt a tényt a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés szerepeltetésével.
Sávossá válik az iparűzési adó
Mivel változik az iparűzési adóalap számítási módja, új módon kell jövőre az innovációs járulékalapot is kiszámítani – hívta fel a figyelmet dr. Kanyó Lóránt, az NGM főosztályvezető-helyettese. Azon társaságok, amelyeket hátrányosan érint a helyi iparűzési adóalap számítási módjának megváltozása, 2013-tól növekvő innovációs járulék alappal is számolhatnak.
Az iparűzési adó új, sávos levonási korlátai nem vonatkoznak az export értékesítéshez kapcsolódó eladott áruk beszerzési értékére és a közvetített szolgáltatások értékére, ezek együttes összege a nettó árbevételből továbbra is teljes egészében levonható lesz. Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere ezzel kapcsolatban felvetette a kérdést, hogy az eltérő árrés hányadok miatt kell-e átlagolni a belföldi és külföldi értékesítésből származó különböző árréseket. Kanyó Lóránt szerint erre nincs szükség, sőt el kell különíteni az exportértékesítéshez kapcsolódó tételeket.
Dr. Kanyó Lóránt, az NGM főosztályvezető-helyettese és Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere
A könyvelés megkönnyítése érdekében a szakértők ugyanakkor megegyeztek abban, hogy érdemes külön alszámlán vezetni a belföldi és exportértékesítéshez kapcsolódó eladott áruk beszerzési értékét és közvetített szolgáltatás értékét, így nem kell majd az adóalap kiszámolásakor egyenként átnézni a számlákat.
A közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítés jogviszonyának idei év eleji szétválasztása után vannak olyan tevékenységek, amelyek mindkét kategóriába beleférnének (gyakori példákat szolgáltatnak az építőipari alvállalkozói láncolatok). A probléma lényege, hogy jövő év január elsejétől a közvetett szolgáltatások (változatlan formában történő továbbértékesítés) értéke csak korlátozottan vonható le az IPA adóalapjából 500 millió Ft árbevétel felett, míg az alvállalkozói teljesítések (vállalkozói szerződés, mind a szállítóval, mind a vevővel) minden korlátozás nélkül csökkentik azt. Az NGM főosztályvezető-helyettes szerint a hangsúly a változatlan formában való továbbértékesítésen van, ami alapján a hivatkozott ügylet közvetített szolgáltatásnak minősül, így a korlátozó szabály vonatkozhat rá.
