A jövő sikereinek zálogává válhat a sporttámogatások 2011. július 1-én hatályba lépett társasági adókedvezményének további, az olimpiai sportágakra történő kiterjesztése. Az adókedvezmény jelenleg az ún. látvány-csapatsportágak esetében vehető igénybe, ami öt sportágat (kosárlabda, vízilabda, kézilabda, jégkorong és foci) takar. Ezen sportágak közül a vízilabda és a kézilabda esetében tudott Magyarország komoly nemzetközi sikereket elérni, gondoljunk csak a kézilabda válogatott világbajnoki második vagy olimpiai negyedik helyére, vagy éppen a magyar férfi vízilabda válogatott három olimpiai aranyérmére.
Annak ellenére, hogy az idei év lesz az első teljes éve ennek a támogatási formának, a kedvezmény rendkívüli népszerűsége nem vitatható a társaságok és természetesen a sportszervezetek körében sem. Nem véletlenül: a kedvezmény mértéke a támogatási összeg 110 százaléka lehet – az adott évi számított adó 70 százalékáig –, ami kitűnő ösztönzésnek bizonyult a társaságok részére, hiszen a támogatáson keresztül adókötelezettségüket csökkenthetik, ezen túlmutatóan pedig egy igen nemes célhoz járulhatnak hozzá. A támogatás jelentőségét a sportszervezetek között pedig mi sem igazolja jobban, mint hogy összesen közel 100 milliárd Ft összegű igény érkezett be a tavalyi évben látvány csapatsportok esetében. Minden bizonnyal lényegesen nagyobb számról lenne szó, amennyiben a támogatás az olimpiai sportágakat is magában foglalná.
A kedvezmény mértékén túl (amelynek pontos mértékét kalkulátorunk segítségével itt kiszámolhatja) ez a támogatási forma azért is válhatott ilyen népszerűvé, mert a szabályozás megfelelő biztosítékokat és garanciákat tartalmaz a támogatók számára, valamint alkalmazása is egyszerű: a sporttámogatás jogszabályi háttere az elmúlt időszakban megjelent számos rendelkezéssel ellentétben szakmailag jól átgondolt és részletezett. Biztosítékot jelent például a társaságok számára, hogy a támogatási összeget a támogatási igazolás kézhezvételét követően is teljesíthetik, illetve hogy a nyújtott támogatás jogszerűtlen felhasználásával kapcsolatban a cégeket a későbbiekben nem terheli felelősség. A jelenlegi szabályok könnyen alkalmazhatóak lennének az olimpiai sportágak esetében is, ezért érdemes átgondolni, hogy milyen feltételekkel lenne érdemes kiterjeszteni a hatályos szabályozást.
A támogatási keretrendszer főbb ismérvei
A szabályozás értelmében nem árt előzetesen áttekinteni a támogatandó sportszervezet sportfejlesztési tervét, mivel a támogatás összegének meghatározásánál a támogatónak figyelembe kell vennie, hogy a támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a sportegyesület jóváhagyott sportfejlesztési programjában szereplő alábbi értékeket:
- az utánpótlás-fejlesztésre fordítandó tárgyévi kiadások 90 százaléka,
- a versenyeztetéssel összefüggő költségek 90 százaléka,
- a tárgyévi személyi jellegű ráfordítások 50 százaléka,
- a tárgyévi képzési feladatokkal összefüggő kiadások általános képzés esetén 60, szakképzés esetén 25 százaléka, illetve
- a tárgyévi beruházási, felújítási érték 70 százaléka.
A fejlesztési terven kívül érdemes néhány további feltételt is ellenőrizni, vagy akár a támogatott szervezettől ezekkel kapcsolatban nyilatkozatot kérni. A támogatási igazolást a jóváhagyást végző szervezet ugyanis csak akkor állítja ki, ha
- a sportegyesületnek nincs lejárt köztartozása,
- a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon elszámolt,
- a sportegyesület működését a bíróság nem függesztette fel vagy megszüntetése nincs folyamatban,
- a sportegyesülettel szemben bíróság nem rendelt el csődeljárást vagy felszámolási eljárást, továbbá
- az adott sportigazgatási szerv nem zárta ki a támogatás hatálya alól.
A jövő záloga
Az Országgyűlés a tavaly jelentkező támogatási igények mértékénél jóval alacsonyabb, ám így is igen jelentős összegű, 26,5 milliárd Ft-os támogatási keretet hagyott jóvá a 2012. évre. A jóváhagyott keretből 12 milliárd Ft jut a labdarúgásra, nagyjából 4-4,5 milliárd a kosárlabdára, kézilabdára és vízilabdára egyaránt, a jégkorongra pedig 1,8 milliárd Ft.
Az elfogadott támogatási összegek a tavalyi után az idei évben is hatalmas lökést adhatnak a kiemelt sportágak fejlődéséhez, ezért is lenne érdemes megfontolni, hogy még idén milyen egyéb sportágak tekintetében lenne érdemes a támogatási rendszert kiterjeszteni. Ésszerűen kellene mérlegelni, hogy melyek azon sportágak, ahol a következő években esélyesek vagyunk sikereket elérni és a tehetségünk erre predesztinál minket, hiszen ezek lennének azok a sportágak, ahol a jogszabályi keret tágítása szóba jöhetne.
A tavalyi évben a támogatási igények túlnyomó többsége a létesítmény-fejlesztés és az utánpótlás területén jelentkezett, ez az első alappillér, amelyre építeni lehet. Okosan és körültekintően kell építkezni, ezt az egyre nagyobb sportsikereket elérő ázsiai országok sem teszik másként, ahhoz pedig, hogy továbbra is büszkék lehessünk és gyermekeinknek a jövőben is példaképeket mutathassunk már most cselekedni kell, ha lehet, akkor adóforintokkal.
