Szigorítások
A fenti „trükközések” szűkítése érdekében új, szigorúbb előírások láttak napvilágot 2012-től, melyek részben már januártól hatályosak, más részük viszont csak februárban lép életbe. Az adótörvények 2012-es változása kapcsán értesülhettek arról a vállalkozások, hogy az Innovációs járulék éves összegéből már nem vonható le a saját tevékenység körében végzett K+F tevékenység közvetlen költsége, valamint a nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt K+F tevékenység költsége. 2012-től könnyebbséget jelenthet társaságok számára, hogy az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, illetve a K+F megállapodás fogalmakat az Innovációs törvényben meghatározottaknak megfelelően kell alkalmazni, emiatt a jövőben nem képezheti vita alapját az, hogy ki melyik törvény fogalmaira alapozva számolt el K+F tevékenységgel kapcsolatos költségeket – korábban ugyanis az Innovációs járulékról szóló törvény is meghatározta e fogalmakat. A fenti változásokkal párhuzamosan viszont már nem kell alkalmazni e fogalmak értelmezéséhez a Frascati Kézikönyvben meghatározottakat.
Az előzőekkel kapcsolatosan a társaságoknak arra is figyelemmel kell lenniük, hogy 2012-től nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a K+F tevékenység közvetlen költsége, amennyiben az az adózó vállalkozási tevékenységéhez nem kapcsolódik, így emiatt a társaságok adóalap növelő tétellel is számolhatnak.
Van segítség…
Az Innovációs törvény 2012 elejétől hatályos előírásai szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: „a Hivatal”) kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projekteket abból a szempontból, hogy annak tartalma az Innovációs törvény szerint K+F tevékenységnek tekinthető-e. A törvény rendelkezése értelmében a Hivatal által kiadott határozat egyrészt igazolja az adott tevékenység K+F tartalmát, másrészről annak az adó- és járulékkedvezmények érvényesítéshez való felhasználásával szinte minden adózási kockázat kizárható.
Korábban a Nemzeti Információs Hivatalhoz (a továbbiakban: NIH) lehetett hasonló kérdések eldöntésével kapcsolatosan fordulni – amit az adóhivatal számos esetben meg is tett –, viszont ennek az volt a „szépséghibája”, hogy mivel a NIH-hez folytak be az innovációs járulékkal kapcsolatos pénzösszegek, emiatt őt sokan ellenérdekű félnek ítélték a K+F tevékenységek minősítésének eljárásában. Ennek az ellenérdekeltségnek a feloldása után vélhetően a Hivatal álláspontját az adózók is objektívnek fogják majd tekinteni, különösen azért, mert a Hivatal hangsúlyozza, hogy az innovációs törvény az önkéntes előzetes minősítés lehetőségén túlmenően lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az ellenőrzése során szakértőként megkeresse a Hivatalt olyan szakkérdések eldöntése kapcsán, amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minősítését érintik.
Semmi sincs ingyen, de megéri…
A Hivatalnak az előzőekben ismertetett munkájáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, cserébe a Hivatal jogerős határozatában K+F tevékenységnek minősített projekteket más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie – természetesen a kérelemben foglalt projekt változatlan megvalósítása mellett –, így az adózónak nem kell különösebben izgulnia, ha a Hivatal által kiadott határozat alapján csökkenti az adófizetési kötelezettségét.
A Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak, a Hivatal határozatait a Fővárosi Törvényszék nemperes eljárásban vizsgálhatja felül.
