Kiemelt célpontok, valós kockázatok
Az ellenőrzések elsődlegesen
- az adózói életútjuk, kapcsolatrendszerük vagy az állami költségvetésbe irányuló befizetéseik nagysága okán jelentős kockázatot képviselő áfa alanyokat, valamint
- az előző körbe nem tartozó, de az aktuális adataik alapján jelentős új kockázatokat mutató áfa alanyokat
fogják érinteni. Ez utóbbi körbe tartoznak a Magyarországon gazdasági céllal nem letelepedett áfaregisztráltak is. A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések leginkább a legutóbbi adóévekre irányulnak majd.
Kockázatelemzési szempontból kiválasztásra adhat okot, ha például:
- a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja;
- a külföldi ügyvezetőnek nincs belföldi bejelentett lakcíme, csak kézbesítési meghatalmazottja;
- a megalakulást követően – különösen alacsony jegyzett tőke esetén – jelentős forgalom, illetve nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható áfa bevallása történik;
- a bevallások benyújtását az adózó elmulasztja;
- gyakori a székhely-, illetékesség, illetve tulajdonosváltás;
- nagy összegű adóhátralékot halmoznak fel;
- folyamatos működés mellett tartós veszteséget mutatnak ki;
- magas a készpénzállomány és az adott kölcsön;
- a társaság fantomcégek tulajdonosainak, képviselőinek érdekeltségi körébe tartozik;
- több, egymással üzleti kapcsolatban álló vállalkozás azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkezik.
Tendenciák
Hangsúly a közvetett adókon! – szól az adóhatósági irányelv. Nem is csoda. Az egyes adónemek közül a legnagyobb költségvetési bevétel az áfából származik, érthető, hogy „megéri” növelni az áfát érintő ellenőrzések számát, hatékonyságát.
Ezzel összhangban
- fokozódik a visszaigényelt áfa-összegek kiutalás előtti ellenőrzése,
- a revizori kapacitás egy részét a nagyobb forgalmú és a jelentős kockázatot hordozó áfa-alanyok ellenőrzésére csoportosítják át és
- kiemelt figyelmet fordítanak a (fiktív számlákat befogadó) adóminimalizáló adózók ellenőrzésére.
Kiemelt figyelemmel ellenőrzik majd a jelentős nagyságrendű közösségen belüli kereskedelmet folytató adózókat (különösen, ha a forgalomhoz képest a tagállamok közös áfanyilvántartásában, a VIES-rendszerben közölt adatok nagy összegű negatív irányú eltérést mutatnak),illetve az üzleti és magáncélú használatot is. Ez utóbbi főleg azután vált aktuálissá, hogy immár le lehet vonni a személygépkocsi bérbeadása után áthárított előzetesen felszámított áfát.
A bűnügyi és nemzetközi szervekkel történő szoros együttműködésben az adóhatóság nagy figyelmet fordít a körbeszámlázásos ügyletek, a csalárd értékesítési láncolatok felderítésére, a számlagyárak felszámolására is.
Ami a társasági adót illeti, az utólagos ellenőrzések keretében továbbra is előtérben maradnak a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek és a transzferárak. Még ha tételesen nem is említi a NAV, a szigorodó szankciók miatt a transzferár dokumentációk fokozott ellenőrzése várható. Az adóhatóság különös figyelmet fog szentelni a jelentős összegű jegyzett tőkeemeléseknek, a jelentős összegű befektetett eszköz (kiemelten ingatlanok) megszerzésének, valamint a nagy összegű értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés elszámolásának. A K+F költségei alapján történő adóalap-csökkentés és a jövedelem-, vagy nyereségminimumot el nem érő jövedelmek valódiságának ellenőrzése 2012-ben is az elsődleges vizsgálati szempontok között lesz.
A személyi jövedelemadó terén a vagyonosodási vizsgálatok növekvő számára kell számítani.
Változatlanul hangsúlyos lesz idén annak vizsgálata, hogy az adózó jogszerűen csökkentette-e az őt terhelő innovációsjárulék-kötelezettséget.
Ellenőrzéssel érintett főbb tevékenységi körök
A 2012. évben ellenőrizendő főbb tevékenységi körök a következők.
- a szolgáltató szektorban:
- nagykereskedelem (különösen a mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme, a gabona, takarmány-, az élőállat- és a hús-, húskészítmény nagykereskedelme);
- közúti áruszállítás;
- raktározás, tárolás;
- vendéglátás;
- munkaerő-piaci szolgáltatás;
- biztonsági, nyomozói tevékenység;
- egyéb személyi szolgáltatás;
- számítógépes programozás;
- saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
- az ipari ágazatban:
- hús-, baromfihús-készítmény gyártása;
- épületek építése, egyéb építmény építése, speciális szaképítés, különösen bontás;
- a mezőgazdaságban:
- növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások.
Kiemelten kell ellenőrizni a
- számítógépes programozással,
- saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével
foglalkozó vállalkozásokat, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató 50 százaléka.
A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányai az alábbiak:
- kiskereskedelem, különösen a dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, valamint a
- csomagküldő, internetes kereskedelem;
- jogi, számviteli, adószakértői tevékenység;
- a magánrendelőkben végzett járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás, valamint az egyéb humán-egészségügyi ellátás.
