Kiemelt adózók, legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók köre
Kiemelt adózónak minősül az adóévet megelőző év utolsó napján csőd- vagy felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt nem álló,
- részvénytársasági formában működő hitelintézet vagy biztosító,
- az az adózó, amely adóteljesítményének értéke a 3,25 milliárd Ft-ot elérte (a költségvetési szervek, az egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével).
Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak minősül az adózó, ha adóteljesítményének értéke elérte a 690 millió Ft-ot.
A nemzetgazdaság aktuális állapotának értékelése érdekében a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót – adókötelezettségeivel összefüggésben – soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezheti az adóhatóság. E szabály tekintetében legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak azok az adózók minősülnek, amelyek adóteljesítményének értéke a 140 millió Ft-ot elérte, és az adóévet megelőző év szeptember 1-jén havonkénti áfabevallásra volt kötelezett.
Az adóteljesítmény számítási módja
Az adóteljesítmény értékét az alábbiakban felsorolt adóteljesítmény-elemek egy évre vetített – a tevékenység kezdetének figyelembevételével időarányosan megállapított – számtani átlagának összegeként kell kiszámítani. A számítás során csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz benyújtott bevallások adatai, illetve a hatóság nyilvántartásaiban szereplő adatok vehetők figyelembe.
Adóteljesítmény-elemek:
a) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra benyújtott áfabevallásokban szereplő, az értékesítést terhelő adó (2004. május 1-jétől a fizetendő adó csökkentve a közösségen belülről történő termékbeszerzés és a termékimport címén fizetendő adóval) és a beszerzés után levonható adó értéke közül a bevallásokban szereplő nagyobb értékek;
b) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társaságiadó-bevallásban az adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó) és osztalékadó azzal, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén az adóévet megelőző év augusztus 31-éig benyújtott bevallás adatait is figyelembe kell venni;
c) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó
- járulékfizetési kötelezettség (kivéve a költségvetési szerveket),
- jövedékiadó-, környezetvédelmitermékdíj-, regisztrációs adó, energiaadó-fizetési kötelezettség;
d) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan
- az szja-bevallásban a számított adó, az elkülönülten adózó jövedelmek adója és a vállalkozói adókedvezmény,
- a költségvetési szervek kivételével a munkáltatók, kifizetők szja-bevallásában megállapított fizetési kötelezettsége,
- minden egyéb bevallásban megállapított adókötelezettség (kivéve a munkaadói, a munkavállalói járulék és az egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél),és
- az igényelt költségvetési támogatás – ide nem értve az adó-visszaigénylést és adó-visszatérítést – abszolút értéken számolva.
Az adóteljesítményt az adóévet megelőző év szeptember 1-jén nyilvántartott adatok alapján számítják.
