A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról évről-évre dönthetnek az adófizetők, a potenciálisan felajánlható 30 milliárdos összeg közel 60 százalékáról tavaly is rendelkezett az adózók közel fele. 2011-ben a felajánlások összértéke 17 milliárd Ft-ra rúgott, míg 13 milliárd Ft– akaratnyilvánítás hiányában – továbbra is a közös kasszába került. A felajánlási szándékot keresztülhúzó hibák – az adatok helytelen kitöltése, a szignó lefelejtése, illetve az adó, vagy a nyilatkozat késői beérkezése – a rendelkezések 5-10 százalékát lemorzsolják. A felajánlható egy százalékról a többség még mindig papíron nyilatkozik, ami amellett, hogy magában rejti az előbb említett hibalehetőségeket, nehézkes és időigényes is.
Ezért amennyiben e nemzetközileg is elismert támogatási metódust eredményesen szeretnénk folytatni, érdemes lenne a nyilatkozatokat is mindinkább digitális mederbe terelni. Ez ugyanis a hibalehetőségek csökkentésével és a kényelmi szint javításával növelhetné a felajánlási kedvet, így végső soron a támogatni kívánt szervezetek számára jelentene többletforrást. Ennek fontosságát pedig nem kell külön hangsúlyozni: a civil szervezetek számára az szja-adományok rendkívüli nagy segítséget nyújtanak az esetleges központi vagy önkormányzati források, pályázati pénzek, vagy a vállalati szférából érkező adományok mellett. Nem véletlen, hogy mintegy harmincezer támogatható szervezet versenyez a nyilatkozók adományainak átlag 5 500 Ft-jáért, ezt a számukra elérhető összeget emelhetné meg az, ha az szja-felajánlások terén is előretörne a digitalizálódás.
- Mivel foglalkozunk
- Kik vagyunk
- Blog, szakmai tartalmaink
