Vigyázat, kőkemény szankciók!
A megváltozott jogszabályi helyzet miatt azonban, amennyiben a munkáltató 2011. december 30-án, vagy ezt követően utalt végtörlesztési juttatást közvetlenül a munkavállaló folyószámlájára, vagy akár a hitelező bank részére, akkor azt kockáztatja, hogy az adóhatóság a juttatást nettó bérkifizetésnek minősíti. Ennek az lehet a következménye, hogy az utalt összeg függvényében az adóhatóság adóhiányt, adóbírságot, továbbá késedelmi pótlékot állapíthat meg. A szankciók egy 7,5 millió Ft-os támogatás esetében könnyen elérhetik a 4 millió Ft-ot, nem beszélve arról, hogy a be nem fizetett adókat is meg kell fizetni, ami a 8 millió Ft-ot is meghaladhatja.
A régóta ismert lakástámogatás céljára folyósított kölcsön nyújtására a változtatások nem vonatkoznak, az 5 millió Ft-os, kamatmentes lakáscélú támogatás továbbra is él, így lehet ebben az irányban gondolkodni, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ekkor már a méltányolható lakásigényre is figyelemmel kell lenni.
Ami változott…
A módosítás a befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény december 23-i elfogadásával állt be. A 2011. évi CXCIII. törvény ugyanis tartalmaz egy olyan módosítást, amely a munkavállaló részére nyújtható kölcsön vagy támogatás rendelkezésre bocsátásának határidejét 60 nappal lerövidíti. Ennek értelmében a juttatásra 2011. december 30-ig volt csak lehetőség – miképpen a jogszabály fogalmaz: „2011. december 31-ig folyósított” –, azaz a jóváírásnak még a 2011-es évben meg kellett érkeznie a munkavállaló bankszámlájára.
Ez a gyakorlati életben annyit jelent, hogy az utalást legkésőbb 2011. december 29-én el kellett indítani, vagy bankon belüli, illetőleg VIBER utalással lehetőség volt még 2011. december 30-án utalást indítani. A vonatkozó jogszabály a Magyar Közlöny 2011. december 29-i számában jelent meg. Azok a munkaadók, illetve munkavállalók, akik e határidőig nem léptek, a kedvezményes végtörlesztési juttatás lehetőségével már nem tudnak élni.
