A határidők kitolódnak
2012. január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvénnyel összhangban módosult a cégeljárásról szóló törvény is, ami valószínűleg hosszabb várakozási időt eredményez a cégbejegyzési, illetve a tag- (részvényes-) és vezetőtisztségviselő-változással együtt járó cégeljárás során. A cégbírósági ügyintézési határidő nem változott ugyan, de a cégek bejegyzésére nyitva álló egy munkaórás határidőt már nem a kérelem benyújtásától, hanem az adószám megállapításáról szóló értesítéstől kell számítani.
A határidő kitolódásának okát tehát nem a cégbírósági ügyintézésben kell keresni, hanem azokban a törvényi rendelkezésekben, amelyekkel az adózás rendjéről szóló törvény kiegészült. Az új eljárási szabály értelmében az adóhatóságnak cégalapítás esetén az adószám megállapítását megelőzően, illetve bizonyos változásbejegyzési eljárások során adóregisztrációs eljárást kell lefolytatnia. Az állami adóhatóságnak – a cégbíróságtól eltérően – nem egy munkaórája, hanem egy munkanapja van arra, hogy az adószámot megállapítsa, és a szükséges ellenőrzést lefolytassa attól az időponttól, hogy hozzá a cégbíróság (egyéni vállalkozók esetében az arra kijelölt szerv) a megfelelő adatokat eljuttatja.
1=8?
A fentiekben vázolt egy munkanapos határidő az ideális esetet jelenti, hiszen az adóhatóság csak akkor állapítja meg az adószámot egy munkanapon belül, ha a cégbíróságtól kapott adatok alapján nem valószínűsíti a törvényben meghatározott akadályok fennállását. Ha viszont az akadályok fennállása valószínűsíthető, akkor összesen 8 nap áll a hatóság rendelkezésére, hogy eldöntse, valóban valósak-e a korlátozó tényezők. Ekkor értelemszerűen már a cégbírósági eljárás is megakad, a bejegyzési kérelem elintézése felfüggesztésre kerül.
Kifogásolható tényezők
Az ügyintézés meghosszabbodása azonban nem öncélú. A jogalkotó többek között a körbetartozások és a fantomcégek elkerülésének érdekében döntött úgy, hogy előzetes vizsgálat alá vonja társaságokkal tagi (részvényesi) vagy képviseleti jogviszonyra lépő személyek körét.
Mivel a jelenlegi eljárási szabályoktól eltérően már a társaságok tagjainak és részvényeseinek adóazonosító jelét (adószámát) is be kell majd nyújtani a cégbíróság, közvetve tehát az adóhatóság felé, könnyedén vizsgálhatóvá válnak bizonyos körülmények, amelyek a cégek bejegyzésének akadályát képezhetik.
Ilyen akadály a vezető tisztségviselők vagy 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tagok, részvényesek esetében, ha olyan társaságban voltak, esetleg jelenleg is vezető tisztségviselők vagy tagok (részvényesek),amely:
- 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió Ft-ot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió Ft-ot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a jogviszony az adótartozás 180 napos fennállásának bármelyik napján fennállt;
- az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül 15 millió Ft-ot, illetve 30 millió Ft-ot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló jogviszony a felszámolás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik napon fennállt,
- adószámát az állami adóhatóság a törvényben meghatározott eljárás során jogerősen törölte, feltéve, hogy a jogviszony az adószám törlésének napján, vagy azt követően bármelyik napon fennállt.
- Az adószám megállapításának akadályát képezi az is, ha magának a leendő tagnak (részvényesnek) vagy vezető tisztségviselőnek áll fenn 15, illetve 30 millió Ft-ot meghaladó adótartozása.
További újdonságok
Újdonság az is, hogy a létrejövő gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a társaság adószámának megállapítását követően folytathat. Az adószám megállapításának megtagadása tehát súlyos jogkövetkezménnyel jár: az újonnan alakuló társaság nem válik jogosulttá a gazdasági tevékenység folytatására, a változás bejegyzését kérő társaságnak pedig – amennyiben nem hárítja el az adóhatóság felszólítására a körülményeket – az adószámát törli az adóhatóság.
A jogszabály mindemellett kimentési lehetőséget is megállapít, amely abban az esetben alkalmazandó, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a kérdéses adózónál az adótartozás, mint kizáró körülmény vevői tartozások miatt áll fenn, és egyébként az adótartozás elkerülése érdekében az adott helyzetben elvárható magatartás igazolt. Vezető tisztségviselők esetén a kimentés ugyancsak alkalmazható, ha az adótartozást felhalmozó adózóban a tagi jogviszonya nem állt fenn, és igazolni tudja, hogy a törvényes működés helyreállítása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította.
Ha a fenti korlátozások alapján a cégalapítás sikere megkérdőjeleződik, a társaság leendő tagjai vagy képviselői az adóhatóság által kiállított igazolás kérelmezésével szerezhetnek bizonyosságot arról, hogy van-e akadálya a cég- illetve változásbejegyzési eljárásnak. Az így elkészített igazolás olyan hatósági bizonyítványnak minősül, amely 15 napig garantálja, hogy az adóhatóság nem tagadja meg az adószám megállapítását, feltéve, hogy az elkészítést követően nem jön létre kizáró tényező. Az igazolás kiállításáért 50 000 Ft illetéket kell fizetni.
Az új eljárás a kitűzött cél tükrében indokoltnak nevezhető, még akkor is, ha ezért cserébe le kell mondani az egyórás cégalapítás kényelméről. Mivel azonban az új szabályok teljesen új elemmel bővítik a rendszert, annak tényleges hatása, illetve az ügyintézési határidő megnövekedése a változások hatálybalépésének hajnalán nehezen megmondható, az eredményesség a hatóság hozzáállásától és hatékony gyakorlatától alapvetően függ majd. A kizárás körébe eső személyek cégalapítása és vállalkozásokban történő tulajdonszerzése bizonyosan nehezedik majd, ám remélhetően nem a jogszerűen működő vállalkozások, tulajdonosok terhére.
