A kivások táborát tovább bővíti a tervezett változtatás, mely szerint a kivába be-, illetve átlépők bevételi (és mérlegfőösszeg) adataira vonatkozó felső értékhatár 1 milliárdról 3 milliárd forintra emelkedik 2021-től. A kiva körben maradás évi 3 milliárd forintos árbevételi plafonja is duplázódik, 3 helyett 6 milliárd forint lesz a limit.
11 százalékos adóteher 26 százalék helyett?
A társasági adónál (tao) jóval egyszerűbb kiva, mint adónem elsősorban a beruházás- és foglalkoztatás-intenzív cégek számára jelent kedvező adózási formát. A 11 százalékos kiva adókulcs kiváltja a 9 százalékos tao-t, a 15,5 százalékos szochot és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is. Mindeközben a társaságban maradó nyereséget nem adóztatja. Így a magas bérköltség arányú (tipikusan pl. magas hozzáadott értéket előállító szektorok, mint az IT szektor, egészségügy, tanácsadás, oktatás stb.),illetve a nyereségüket visszaforgató, növekedni képes társaságoknak jelenthet a kiva adóhatékony opciót.
Érdekes, hogy egy másik fontos kiva belépési, illetve kilépési feltétel, a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó felső korlát nem változik. Ez sok olyan vállalkozás számára jelent majd limitet, akik bár jobban járhatnának, de ezen túl sem lesznek jogosultak a kiva választására. A kiva alanyiság továbbra is 50 fős létszámig választható, a 100 fő elérésével pedig megszűnik.
Adóalap kedvezmények és egyszerűsített iparűzés adó
A gyorsan növekedő, innovatív, K+F+I tevékenységet folytató kiva-kompatibilis cégeket megfontolásra késztetheti majd a tao és hipa kedvezményekre való jogosultság elvesztése. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében továbbra is ott lesz, hogy a jelentős hozzáadott-értéket termelő munkavállalókat a kiva is preferálja az adóalap meghatározása során. Nem beszélve arról, hogy a ki nem fizetett eredmény gyakorlatilag adómentesé válik.
A kisvállalati adót választó cégek számára a helyi adó törvény lehetőséget biztosít a helyi iparűzési adó megszokott szabályaitól eltérő és jóval egyszerűbb adóalap megállapítására: a kiva-s vállalkozó hipa alapját a kisvállalati adója alapjának 20 százalékkal növelt összegében is megállapíthatja. Ez az egyszerűsített hipa választási lehetőség olyan el nem hanyagolható további előny lehet, amely a számottevő árbevétellel és saját kapacitással szolgáltató cégek esetében akár önmagában is a kiva mellett szólhat.
Kiva és tao különbségek – a választás nem mindig egyszerű!
A kiva azonban nem minden vállalkozás számára kedvezőbb mint, társasági adóalanyiság. Még annak ellenére sem, hogy a beruházások kedvezményén és az egyszerűsített hipa választási lehetőségén kívül a kisvállalati adó 11 százalékos adóterhe a 9 százalékos nyereségadón túl kiváltja a 15,5 százalékos szocho-t és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. A kiva-tao közötti választást ugyanis alapesetben nagyban befolyásolja a vállalkozás költségszerkezete, illetve a profittermelő képessége, a kifizethető osztalék mértéke.
Az osztalékfizetés adózása különösen fontos szempont, hiszen amikor a kivás cégben keletkezett nyereség osztalék formájában kifizetésre kerül, akkor a 9 százalékos tao helyett 11 százalékos kivát kell fizetni, míg a magánszemély tulajdonosnál a tao-s cégekkel megegyező módon 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó, valamint szocho fizetési-kötelezettség is keletkezik. Nagyon leegyszerűsítve, ezt a 2 százalék mértékű plusz adóterhet kell a személyi jellegű kifizetéseken realizálható 6 százalékos adóelőnynek ellensúlyoznia.
Kivában például kedvező adózási megítélése lehet, ha egy cég épp egy hosszabb időtávra szóló nagy értékű beruházást tervez megvalósítani a közeljövőben az eredmény terhére. Ez esetben a megtermelt profitot a beruházásba forgatja, és így nem kerül sor adóköteles osztalékfizetésre. Ugyanakkor, ha a cég tevékenysége folytán egyéb adóalap- és adókedvezményekre (kkv, K+F, energiahatékonysági, fejlesztési adókedvezmény, stb.) lenne jogosult a tao rendszerében, akkor a kiva választása akár hátrányos is lehet.
A bemutatott különbségek miatt a kisvállalati adó választása előtt minden társaságnak érdemes kalkulálnia és összehasonlítania a két adózási forma alkalmazásával keletkező adóterhelését.
Számolja ki Ön is, hogy cége számára a kiva vagy a tao kedvezőbb! Ha pontos számításra kíváncsi, keresse adótanácsadónkat, modellezze le mi előnyös cégének!
Mely cégek választhatják a kivát?
A fenti feltételek mellett a kivát a gazdálkodók széles köre választhatja; egyéni cégtől, a bt., kft., vagy zrt. formában működő társaság is, de akár ügyvédi iroda, vagy szövetkezet is lehet kiva alany.
A kiva kapcsán fontos, hogy a küszöbértékeket a kapcsolt vállalkozások esetében csoport szinten, összesítetten kell számításba venni! így a külföldi anyavállalattal rendelkező belföldi leányvállalatok jellemzően továbbra is kívül maradnak a kivások körén. Ugyanakkor a kiva akár a jelnleg katás alvállalkozókat foglalkoztatók számára is alternatívát jelenthet, főként a 2021-ben érvénybe lépő kata változásokat figyelembevéve.
A kiva hatálya alá évközben bármikor bejelentkezhet a gazdálkodó
A már működő cégek, adózók évközben bármikor beléphetnek a kivába, adóalanyiságuk a választást követő hónap első napján jön létre. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak a kiva-alanyiságot a cégbejegyzéskor kell választania. Ha valaki a következő évtől szeretne kiva szerint adózni, annak decemberben kell ezt az adóhatóság felé bejelentenie. Ha a gazdálkodó meggondolja magát, a bejelentést a választás megtételétől számított 30 napon belül visszavonhatja.
