Nem kis erőfeszítésről van szó: egy napon, május 31-én kell leadni az előző évi beszámolókat, és el kell készíteni, illetve be kell nyújtani a társasági adóról, az iparűzési adóról, az innovációs járulékról, az energiaellátók különadójáról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, a hitelintézeti járadékról, az egyes ágazatokat érintő különadókról, valamint a korábban kettős könyvvitelt választó evaalanyoknak az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallásokat. Épp ezért a szektorban dolgozó szakemberek minden évben alig várják június elsejét, amikor nagy megkönnyebbüléssel hátradőlhetnek: beadtak minden bevallást.
A felsorolás már önmagában rémisztő, de még elrettentőbbek a részletek: elég például csak arra gondolnunk, hogy a társaságiadó-bevallási nyomtatvány önmagában 25 oldalas, a hozzá tartozó kitöltési útmutató pedig évről évre növekszik, jelenleg 108 oldal, az útmutató elején hivatkozott 25 jogszabályról már nem is beszélve. Persze az is igaz, hogy e terjedelem egy része csak speciális esetekben érdekes, de a bevallásszerkesztő végre meghallhatná az adótanácsadó panaszát, amely szerint miért is kell az elektronikusan közzétett beszámolók korában a beszámolóadatokat a társaságiadó-bevallásban is feltüntetni. Ennyi adat és információ sodrában a szakember könnyen téveszt. A borítólapon sok olyan kódkocka van, amelynek nem, vagy téves kitöltése a későbbiekben komoly adókülönbözeteket is eredményezhet. Az alábbiakban pár hibalehetőségre, illetve változásra szeretném felhívni a figyelmet:
- X-ek, de miért: Bejelentett részesedés ikszelésére nem bejelentéshez van szükség, hiszen azt külön nyomtatványon már a szerzéstől számított 60 napon belül meg kell tenni. Ez alapján e jelölés számomra nem indokolt, hiszen a nyomtatványon a későbbiekben úgyis külön jelölni kell az adózás előtti eredménycsökkentés, vagy éppen -növelés tényét és annak mértékét.
- Jövedelemminimumról való téves nyilatkozat: Hiba, ha valaki a jövedelemminimumról nyilatkozik tévesen. Például ha a kódkockába 2-est ír be, amely szerint úgy nyilatkozik, hogy tárgyévi adózás előtti eredménye, vagy adóalapja eléri a jövedelemminimumot, de kiderül, hogy mégsem, így az érintett társaság számára adókülönbözetet lehet megállapítani. Az adóhatósági indoklás szerint azért, mert nem tett az adózás rendjéről szóló törvény szerint nyilatkozatot, és az elvárt jövedelem után sem fizette meg az adót. Noha a bevalláskitöltő program megfelelő szerkesztésével erre a hibára fel lehetne hívni a figyelmet, de sajnos a bevallásszerkesztő itt nem segít.
- Átalakulásról való nyilatkozattétel nem jelölése: Amennyiben a bevallást kedvezményezett átalakulás jogelődje, vagy kiválás esetén jogutódja készíti, akkor a kedvezményezett átalakulás tényét a borítólap kódlapján szintén jelölni kell, ellenkező esetben az összevont átértékelési különbözettel, illetve egyéb tételekkel az adóalapot módosítani kell.
- Közös transzferár-nyilvántartás, még egy kötelezettség: Továbbra is jelölni kell, ha valamely társaság transzferár-nyilvántartási kötelezettségét úgynevezett közös nyilvántartás készítésével teljesítette.
- Adományok megfelelő igazolása: Szintén újdonság, hogy az adományok tekintetében visszaállt a korábbi jól ismert rendszer. Az adományok után immár ismét elég begyűjteni az igazolásokat, nem kell nyilatkozatokat, beszámolókat kérni annak érdekében, hogy igazolni lehessen azt a tényt, hogy e juttatás nélkül is pozitív a vállalkozási tevékenységből származó eredmény. Persze az igazolások formai kritériumaira továbbra is oda kell figyelni!
- Veszteségelhatárolás csak korlátok között: Az idei év egyik legnagyobb hatású változása, hogy a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét legfeljebb az – elhatárolt veszteség nélkül számított – adóalap 50 százalékáig lehet érvényesíteni.
- Reprezentáció, üzleti ajándék: Az idei évtől a társaságoknak ismét elismert költsége a reprezentáció és üzleti ajándék.
- Fejlesztési tartalék feltüntetése: Egy sokszor látott szerencsétlen tévesztés, hogy a fejlesztési tartalék képzését nem csak a bevallásban, hanem a beszámoló számaiban is meg kell jeleníteni, nevezetesen a fejlesztési tartalékot képző összeget a tárgyévben át kell vezetni a lekötött tartalékba.
- Ki nem fizetett, elengedett osztalék csak óvatosan: Az idei évtől adóalap-csökkentésként lehet elszámolni az osztalékfizetési kötelezettség elengedéséből származó bevételt, illetve, amennyiben az osztalék elengedője egy társaság, akkor annál az elszámolt ráfordítás vállalkozásérdekűnek minősül. Figyelni kell azonban arra, hogy amennyiben az osztalékot magánszemély engedi el, akkor a társaságnál ajándékozási illetékfizetési kötelezettség keletkezhet.
- Újabb nyilvántartási kötelezettség: Amennyiben egy társaság ellenőrzött külföldi társaság számára juttatott ellenérték alapján számol el költséget, ráfordítást, az csak akkor minősülhet vállalkozásérdekűnek, ha azt bizonyítja. A bizonyításhoz a jogszabályban előírt nyilvántartást kell elkészíteni, ellenkező esetben azonos mértékű bírság vethető ki, mint a transzferár-nyilvántartások hiánya esetén.
- Két adókedvezmény vége: Az idei évtől már nem lehet újabb adókedvezményt elszámolni a kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatók, illetve a szoftverfejlesztők bérköltsége után. Az átmeneti szabályok azonban biztosítják, hogy a korábbi években elszámolt adókedvezményeket még legkésőbb a 2014. évi adókalkuláció során alkalmazzák.
- Adóalap-kedvezmény immateriális jószág értékesítése alapján: Az idei évtől csökkenthető az adóalap a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, apportálásból származó eredményének a lekötött tartalékba átvezetett összegével. A kedvezmény feltétele, hogy a lekötött összeget a lekötés adóévét követő három adóévben jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére kell feloldani, fordítani.
A sort persze még hosszan lehetne folytatni, de talán itt is érdemes azzal a reklámokból ismert kissé átalakított fordulattal zárni, hogy „kérdések, kételyek estén kérdezze meg adótanácsadóját, adószakértőjét”.
