Ügyvéd
Vám-, jövedéki és hulladékgazdálkodási tanácsadás, üzletágvezető
Falcsik István 2016 óta vezeti az RSM Hungary Zrt. Vám-, jövedéki és hulladékgazdálkodási tanácsadási üzletágát és vámszakértői csapatát.
Több mint 20 éves tapasztalatának felét a közigazgatásban, felét az üzleti szférában szerezte. 2012 és 2016 között egy globális tanácsadó társaság speciális indirekt adókkal (vám, jövedék, környezetvédelmi termékdíj, energia adó, NETA) foglalkozó csoport munkáját irányította. Jelentős tapasztalattal rendelkezik a vám és jövedéki adók területéhez tartozó tanácsadásokban, vám és jövedéki utóellenőrzések kezelésében, hatósági egyeztetésekben.
Ügyvédként jogi képviseletet lát el több meghatározó jelentőségű, adót és vámot érintő közigazgatási peres eljárásban. Ügyvédi tevékenységét megelőzően a vám-és pénzügyőrség különböző területein dolgozott, majd a pénzügyi és gazdasági bűncselekmények nyomozását végző vámnyomozó hivatalt irányította. Meghatározó tagja a vám- és jövedéki szolgáltatásokat nyújtó szakmai szervezeteknek, szakmai konferenciák előadója, rendszeresen formál véleményt a területét érintő vám és jövedéki jogszabályváltozásokról.
Adótanácsadói tevékenységén túl büntetőjogi tapasztalatokkal rendelkező ügyvédként gyakorlattal rendelkezik a gazdasági büntetőjogban és az ahhoz kapcsolódó vezetői felelősséggel összefüggő tanácsadásban és jogi képviseletben.
Rohamosan közeledik 2023. október 20-a, amely a Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszer első erőpróbája lesz: az első negyedéves EPR adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek. A társaságoknak figyelni kell arra, hogy változik a (KVDT) környezetvédelmi termékdíj bevallás eddigi gyakorlata is.
TovábbMinden rendszernek voltak és lesznek is potyautasai, a kérdés az, hogy mennyien. Átvitt értelemben egy kötelezettség esetében azokat nevezzük így, akik nem akarják teljesíteni a kirótt kötelezettséget, de a szolgáltatást igénybe veszik. Az új (kiterjesztett gyártói felelősség) EPR díjat azért kell fizetni a társaságoknak, mert az állam, vagy rajta keresztül a koncesszor kezeli a hulladékunkat. Aki nem regisztrált az új EPR- rendszerbe és ezáltal nem is fog EPR díjat fizetni, de hulladékot termel, valamint EPR köteles terméket hoz forgalomba, az a rendszer potyautasának tekinthető. Ugyanis az EPR rendszerben a díj fizetésével kollektív teljesítés keretében finanszírozzuk a hulladékgazdálkodás új rendszerét, a hulladékkal kapcsolatos koncesszori feladatokat.
Tovább2023. június 02-án napvilágot látott a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben fizetendő díjak mértéke (EPR - kiterjesztett gyártói felelősség- díj). Ahogy az várható volt, a társaságok részéről fizetendő EPR-díjak az azonos és hasonló termékáramban korábban megállapított termékdíj tételekhez képest jelentősen magasabbak lettek.
TovábbA 2023 júliusában induló kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer nagyobb változásokat hoz a gazdálkodók életében, mint ahogy azt sokan ma gondolják, ugyanakkor a felkészülésre egyre kevesebb idő áll rendelkezésre. Bár még sok a tisztázatlan kérdés, az már biztos, hogy az új EPR-dj újabb jelentős adminisztratív terhet ró a díjfizetéssel érintett jelentős számú társaságra mivel a környezetvédelmi termékdíjjal (KVDT) kapcsolatos kötelezettség sem szűnik meg.
TovábbAz európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően, 2023. júliusától várhatóan jelentősen átalakulnak a magyar hulladékgazdálkodási szabályok is. A vállalatoknak a környezetvédelmi termékdíj mellett új fogalmat kell megtanulniuk, hiszen a kiterjesztett gyártó felelősség a gazdálkodók széles rétegét érinti majd. A hulladékkezelés rendszerében várható gyökeres változásokra minden érintett vállalatnak idejében érdemes felkészülni.
TovábbA cégek jelentős része még mindig kevés információval rendelkezik az AEO engedélyről és annak előnyeiről. Pedig a vámhatóság pozitív megkülönböztetése, a vám ellenőrzések könnyítése a vállalat számára versenyelőnyt jelent.
Tovább