Munkavállalói ösztönzőrendszerek

Milyen jövedelem juttatható egy értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerrel?

Ezeknek a rendszereknek a fő célja, hogy a munkavállalók tulajdonosi szemléletét, vállalkozás iránti elkötelezettségét erősítse és lehetőséget adjon a vállalkozásoknak kedvező formában erre ösztönözni munkavállalóit. Ezt jellemzően azáltal érik el, hogy a munkavállalókat a társaság nyereségéből osztalék, vagy értéknövekedéséből a juttatásként kapott értékpapírok eladása által árfolyamnyereség formájában jövedelemhez juttassa, de vannak ettől eltérő jövedelem juttatására lehetőséget adó ösztönzőrendszerek is. 

A vállalkozás lehetőségeitől, illetve a tulajdonosi szándéktól függően kialakítható olyan ösztönzőrendszer, mely kizárólag csak az egyik szempont alapján részesíti juttatásban a munkavállalót, de olyan is kialakítható, mely a nyereségből és az értéknövekedésből egyaránt részesedést kínál.

Mekkora megtakarítás érhető el egy részvényjuttatási program bevezetésével?

* Feltételezve, hogy a szociális hozzájárulás-fizetési felső határt a munkavállaló más jövedelmeivel eléri.

Milyen egyéb előnyök érhetőek el egy értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszer által?

Egy ösztönzőrendszer esetében a munkáltató számára nem feltétlenül vagy nem kizárólag a kedvező adóterhelésű, ezáltal számára olcsóbb jövedelem juttatása a cél, hanem sok esetben a munkavállalók megtartása vagy nagyobb teljesítményre ösztönzése. Az egyes értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerek között több olyan lehetőség is van, melynek már jogszabály által meghatározott feltétele egyes jövőbeni célok meghatározása vagy a juttatási feltételek megfogalmazása. Ugyanakkor ezek, a munkavállalók lojalitásának jutalmazására vonatkozó megoldásokkal együtt egy sokkal kevésbé szabályozott rendszerben, különböző opciós jogok alkalmazásával is szinte minden esetben rugalmasan kialakíthatók.

A személyi jövedelemadó törvény által meghatározott ún. munkavállalói értékpapírjuttatási program esetében például kötelező tartási időt ír elő a jogszabály, ami azt eredményezi, hogy a munkavállaló az ennek keretében szerzett értékpapírból csak az értékpapír-juttatást követő második év leteltét követően szerezhet pénzben jövedelmet.

A javadalmazási célú MRP pedig jellemzően feltételként írja elő, hogy a jövedelem juttatását a vállalkozás gazdasági teljesítményének javulásához kell kötni valamilyen objektív mutató megállapításával. Ráadásul az MRP szabályozása ugyancsak tartalmaz kötelezően előírt fenntartási időt. 

Cégre szabható értékpapírjuttatási megoldások

A szabályozás többféle értékpapírjuttatási lehetőségnek enged teret, lényeges különbségeket meghatározva az egyes típusok között. 

A három fő juttatási csoport: 

• törzsrészvény (javadalmazási MRP, munkavállalói értékpapír-juttatási program és hagyományos törzsrészvény-juttatás, illetve részvényopciók),
• elsőbbségi részvény (dolgozók és/vagy tulajdonosok részére),
• dolgozói részvény. 

Az egyes ösztönzőrendszerek eltérő lehetőségeket biztosítanak az adókedvezmények, költségek, adminisztráció vagy nem utolsó sorban a tulajdonos számára biztosítékot, garanciákat nyújtó megoldások terén. 

A legfontosabb eltérések az alábbi ismérvek mentén határozhatók meg: 

• milyen munkavállalói kört és létszámot fed le a juttatás, 
• milyen jogosítványokat (pl.: szavazati jog) csoportosít át adott munkavállalói kör számára,
• kötött vagy rugalmasan alakítható az egyes részesedésekhez kapcsolódó jogok köre, illetve az egyéb szabályok meghatározása
• milyen adókedvezményeket vagy adókötelezettséget keletkeztet munkáltatói és munkavállalói oldalon a program bevezetése, esetleges részleges vagy teljes megszüntetése, illetve az egyes jövedelmek kifizetése,
• mennyire bonyolult a feltételrendszere és a működése,
• mekkora költséggel jár a program bevezetése és fenntartása,
• milyen biztonsági megoldások építhetők be a tulajdonos számára.

Minden vállalkozásra kialakítható a testreszabott, számára leghatékonyabb és legkisebb kockázatot hordozó ösztönzőrendszer a fenti juttatási formák alkalmazásával. Az egyes megoldások különböző feltételek kialakítását és szabályok bevezetését teszik lehetővé, amelyek egyes esetekben változást okozhatnak az eredeti részvényesek által gyakorolható tulajdonosi jogokban.

A fentiek alapján látható, hogy egy értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszer bevezetése igen összetett feladat. A legkedvezőbb megoldás kialakításához fontos az összes lényeges körülmény felmérése, a célok pontos meghatározása, és az implementáció gondos megtervezése. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy egy megfelelően kialakított program rendkívül hatékonyan támogathatja a vállalkozás munkaerő megtartó képességét, növekedését, hosszú távú eredményességét és hatékonyságát, ezáltal a tulajdonosi jövedelmek megőrzését, növekedését.

Hogyan készíthető elő a Társaságra szabott értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszer bevezetése?

• Felkészült szakembereink bemutatják a rendelkezésre álló eltérő ösztönzőrendszerek előnyeit, hátrányait, a szabályozási kérdéseket és az esetleges kockázatokat.
• Felmérik a Társaság igényeit, az elérni kívánt célokat és támogatást nyújtanak az alkalmazható ösztönzőrendszer kiválasztásához.
• A kiválasztott ösztönzőrendszerről igény szerinti összehasonlító elemzés készül, amely többek között vizsgálja a várható költségeket, adminisztrációs terheket, a teljes adóterhelést és a megvalósíthatóságot.
• A döntést követően személyre szabott anyagot készítünk a Társaság számára, amely tartalmazza a bevezetni kívánt ösztönzőrendszer teljes folyamatának leírását.
• Elkészítjük egyebek között a szükséges szabályzatokat, a társasági iratokat és a részvények keletkeztetését, a juttató egyedi igényeit figyelembe véve.
• Igény szerint tájékoztatást tartunk a programban részt vevő munkavállalóknak, és/vagy írásbeli összefoglalót készítünk az őket érintő rendelkezésekről.

Amennyiben felkeltették érdeklődését a munkavállalói értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerek, vagy esetleg érdeklődik a további adótervezési lehetőségek iránt, forduljon hozzánk bizalommal.

Ajánlatot kérek!