Mentés

Tavaszi adóváltozások, 2017- EKHO, KIVA, HIPA, ÁFA

A május elején a parlament elé benyújtott adócsomag változásai javarészt ismertek voltak előzetesen, számos területet köztük az EKHO, KATA, KIVA, HIPA és az áfa szabályokat és az adózás rendjéről szóló törvényt is érintik.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (EKHO) szóló 2005. évi CXX. törvény  módosítása

A törvényjavaslat szerint egyéni vállalkozó esetében nem lesz alkalmazható az EKHO szerinti adózás abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó KATA szerint adózik. 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) és a kisvállalati adóról (KIVA) szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

KATA

A tervezet szerint 2018-tól a nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytatók sem minősülnek főállásúnak a KATA szempontjából, így nekik csak havi 25.000,-Ft lesz az adófizetési kötelezettségük. 

A jelenlegi szabállyal ellentétben a KATA alanyiság nem szűnik meg az év utolsó napjával, ha azon a napon az adózó nettó módon számított adótartozása meghaladja a 100.000,-Ft-ot. Amennyiben az adózó az adóalanyiság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a tartozást megfizeti és a megfizetés tényét igazolja az adóhatóság visszavonja a határozatot. 

A jelenlegi szabályozás pontosítása szerint a KATA alany bevételi nyilatkozata a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

Megerősíti a tervezet, hogy a korábban módosított szabály - miszerint a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatások nem minősülnek a kisadózó vállalkozás bevételének – 2013. január 1-ig visszamenően alkalmazható.

Pontosításra kerül a KATA adóalanyiság megszűnésével és a megszűnést követő újbóli választásával kapcsolatos szabály, így már az adóalanyiság megszűnését követő második év első napjától kezdődően lehet majd újra alkalmazni a KATA adózási módot.

KIVA

Kiegészítésre kerülnek a beszámoló-készítés szabályai a KIVA alanyiság választása és megszűnése kapcsán. Az új szabályok szerint az adóalanyiság kezdetét megelőző nappal, valamint KIVA alanyiság megszűnése esetén az utolsó nappal, mint mérlegforduló nappal beszámolót kell készíteni, letétbe helyezni és közzétenni.

Módosításra kerül az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésének alapja, amennyiben korábban osztalékelőleg került megállapításra, illetve az esedékességére vonatkozó szabály.

Szükségtelenné vált így törlésre kerül az ellenőrzött külföldi társaság fogalma.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

A könyveit az IFRS-ek szerint vezető adózókra vonatkozóan kiegészül a szabályozás. Az innovációs járulék alapjának meghatározásánál is figyelemmel kell lenni a későbbiekben a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan  a számviteli rendszerek elszámolásainak különbözőségére. . Ezt a szabályt először a 2018-as adóévre kell kötelezően alkalmazni.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

Határozott időszakra megállapított helyi adók esetén a javaslat szerint a harmadik naptári évtől növelheti az adó mértékét az önkormányzat, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.

Az adómérték emelését szigorú feltételhez köti a módosító javaslat és annak mértékét is maximalizálja az eredeti adómérték 130 %-ában. Előírja továbbá az adómérték emelést követő visszacsökkentését is, amennyiben a megfelelő körülmények fennállnak.

Az új szabály a módosító törvény hatálybalépését követően határozott időre megállapított adómértékekre alkalmazható.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a későbbi kötelezettségre előre befizetett összeg előrehozott adónak minősüljön, mely kizárólag jövőbeni adókötelezettség teljesítésére használható fel és nem téríthető vissza. Az előrehozott adóról bevallást kell benyújtani, melyben az adózó megjelölheti az egyes esedékességeket, amelyek kapcsán az összeget fel szeretné használni. Rendelkezés hiányában az előre fizetett adót mindig a soron következő kötelezettség teljesítésére kell felhasználni.

Megszűnik a korlátozás miszerint nem nyújtható be közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz papíralapon a helyi adóbevallási nyomtatványokat szabályozó miniszteri rendelet szerinti helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványon bevallás, amennyiben a társaság helyi adórendeletben biztosított adóelőnyre jogosult és azt igénybe kívánja venni.

Lehetőség lesz az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás NAV-on keresztülibenyújtására is.

Újabb területen válik egyablakossá az adatbekérés, a cégjegyzésre kötelezett adóalanyok alapításakor a NAV továbbítja a szükséges adatokat az önkormányzatok felé, amennyiben azokra a székhely szerinti önkormányzat helyi iparűzési adórendelete hatályos. A KATA kapcsán felmerülő egyszerűsített adómegállapítási módot azonban ettől függetlenül külön be kell jelentenie az érintett társaságnak.

Az esetlegesen szükséges további adatok és teendők kapcsán az önkormányzat köteles tájékoztatni az érintett adóalanyokat.

Pontosításra kerül a tulajdonos fogalma, valamint a nettó árbevétel fogalmának módosításával egyértelműsíti a tervezet, hogy egyes speciális adóalanyoknál (egyesület, alapítvány stb.) az ingatlan bérbeadásból származó bevétel a vállalkozási tevékenység bevételének minősül.

A szélerőmű mellé a napelem-erőmű is bekerül a telephely fogalom felsorolásába.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

Az adómentes gépjárművek kapcsán az önkormányzatnak a jövőben nem kell majd határozatot hoznia, elegendő azt a saját nyilvántartásában rögzíteni.

Az adómentességi szabályok alkalmazásának egyértelműsítéséhez részletesebb kifejtésre kerül a költségvetési szerv fogalma.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) módosítása

Bővül a visszterhes vagyonátruházási illetékalap-kedvezmény. Míg csere esetén eddig csak magánszemély felek között volt érvényesíthető a kedvezmény, a jövőben a magánszemély akkor is alkalmazhatja, ha a csereügylet során nem magánszemélytől szerezte meg a lakást.

Ha a magánszemély a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig nyilatkozik arról, hogy egy másik lakóingatlanját értékesíteni fogja, kérheti, hogy az adóhatóság függessze fel az illeték kiszabását, hogy érvényesíteni tudja a cserét pótló vétel illetékkedvezményét. A módosítási javaslat szerint ez a lehetőség abban az esetben is alkalmazható, ha a szerzett lakás forgalmi értéke kisebb mint az értékesíteni kívánt ingatlané és ebben a helyzetben nem a cserét pótló vétel kedvezménye, hanem az illetékmentesség szabálya alkalmazható.

Bizonyos esetekben enyhítenék az ingatlanok lízingelésével foglalkozó vállalkozások kedvezményes illetékével kapcsolatos feltételek teljesítésének hiányából eredő pótilletékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

A módosító törvény újrafogalmazza a forgalmi érték megállapítására vonatkozó szabályokat, melyek lényege alapvetően változatlan marad. Az adóhatóság a forgalmi értéket elsősorban az összehasonlító értékadatok alapján állapítja meg, de azok hiányban más értékmeghatározó módszert (nettó költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is alkalmazhat. 

Egyértelműsíti a tervezet, hogy az olyan külföldön bejegyzett szervezeteket, amelyek megfeleltethetők az Itv. szerinti gazdálkodó szervezet fogalmának illetőségtől függetlenül gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni.

A sportcélú ingatlan visszterhes megszerzése, illetve az ilyen ingatlan létrehozása céljára vásárolt telek illetékmentessége kapcsán egyértelművé válik, hogy ez a mentesség egyfelől a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásról szóló, másfelől a bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal való összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokat tartalmaz.

Egyaránt illetékmentes lesz a papír alapon és az elektronikus úton benyújtott adóbevallások másolatának kiadása.

Fentieken túl néhány további kisebb kiegészítést és pontosítást is tartalmaz még a tervezet.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2018. január 1-től havi 7110 Ft-ról (napi összege 237 Ft) 7320 Ft-ra (napi összege 244 Ft) nő.

Az ingatlan bérbeadást érinti az EHO tv. módosítása

A tervezet szerint 2018-tól megszűnik az ingatlan bérbeadás kapcsán fizetendő 14%-os Eho fizetési kötelezettség, melyet egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény tartalmaz.

Áfaváltozások – kedvezményes kulcsok 

Az adótörvényeket módosító törvényjavaslatban az áfát érintő tervezett változások is szerepelnek.  

A hálózati szolgáltatás nem minősül internet-hozzáférési szolgáltatásnak

Az Országgyűléshez benyújtott javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében kimondja, hogy az ún. hálózati szolgáltatás nem minősül internet-hozzáférési szolgáltatásnak, melyből következően arra a kedvezményes áfa kulcs nem vonatkozik.

Változhatnak a papír alapú számla és nyugta nyomtatványok előállításának, forgalmazásának  és nyilvántartásának részletszabálya

A javaslat felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszter számára a számla, egyszerűsített számla, nyugta előállítása, adóigazgatási azonosítása, forgalmazása, nyilvántartása szabályainak rendeletben történő megállapítására.

2018-tól 27%-ról 5%-ra csökken a fogyasztási célú halakra vonatkozó áfakulcs

Az 5%-os adókulcsot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a fizetendő adó megállapításának időpontja 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Az 5 %-os áfa mérték az alábbi esetekre vonatkozik majd:

  • Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével 0301 vámtarifaszámból.
  • Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével 0302 és 0303 vámtarifaszámból
  • Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével 0304 vámtarifaszámból.

2018-tól 18 %-ról 5 %-ra csökken az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfakulcs 

A kedvezményes, 5 százalékos áfa kulcs azon internet-hozzáférési szolgáltatás tekintetében alkalmazandó először, amelynek az ún. elszámolási időszaka 2017. december 31-ét követően kezdődik, és amely tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja is 2017. december 31-ét követő időpontra esik. Abban az esetben, ha szolgáltatást nem időszakonkénti elszámolás mellett nyújtják, a kedvezményes kulcsot a 2017. december 31-ét követő adófizetési kötelezettségre kell először alkalmazni.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön Hírlevelünkből

    a legfontosabb adóváltozásokról!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább