Facebook image
Kalocsai Zsolt, RSM Hungary, elnök-vezésigazgató

Kalocsai Zsolt

Elnök-vezérigazgató
Partner

Az RSM csoport alapítója, több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel, belföldi és nemzetközi adózás területén mind a középvállalatok, mind pedig a multinacionális vállalatcsoportok tekintetében. Az RSM vezetése mellett aktívan vesz részt magyar és nemzetközi adóstruktúrák kialakításában, magánvagyon tervezésben, vállalat átstrukturálásokban. Több szervezetben lát el elnökségi illetőleg felügyelőbizottsági tagságot.

Kalocsai Zsolt szakmai munkásságát és cégvezetői sikereit több szakmai elismerés is igazolja. Zsolt lett az Év Vezérigazgatója, az RSM Hungary Zrt. pedig az Év Pénzügyi Szolgáltatója, a CEO Awards Hungary 2021 megmérettetésén. 2022-ben az RSM Hungary nyerte el a Joint Venture Szövetség „Companies for the Future” középvállalati kategóriájának fődíját. 2023-ban pedig kiemelkedően sikeres pályafutásának elismeréseként Kalocsai Zsolt kapta meg Magyarország legnívósabb vezetői elismerését, a Leader Of The Year díjat.

Telefon
Kalocsai Zsolt témái
Kalocsai Zsolt

A szabályozás nagyobb gát, mint a válság – Felmérés a magyar vállalkozások online tevékenységéről

Számos tényező közül leginkább a szabályozási környezet akadályozza a magyarországi cégeket online tevékenységük, kínálatuk és elérhetőségük fejlesztésében – erre világít rá az RSM DTM Hungary Zrt. friss kutatása. Az elsősorban kis- és középvállalkozásokat felölelő felmérés tanúsága szerint a válaszadók tizedét kifejezetten gátolják az online tevékenységekkel kapcsolatos magyar törvények, rendeletek és szabályok, további 71 százalékuk pedig inkább negatívan, semmint pozitívan ítéli meg a jogszabályi környezetet.

Tovább
Kalocsai Zsolt

Pénzforgalom szerinti adózás: könnyebbség a kicsiknek

Az e havi bevételem egymillió Ft. Összes kiadásom, benne a vállalkozás fejlesztésére vett új géppel hatszázezer forint. Az adóalapom tehát 400 000 Ft. Pont. Ha minden jól megy, a jövőben akár így is kiszámolhatják a magyar mikro- és kisvállalkozások a rájuk háruló közterheket.

Tovább
Kalocsai Zsolt

Svéd nátha, avagy hogyan fertőzte végig a tranzakciós adó vírusa a svéd pénzügyi rendszert

Évek óta komoly adófilozófiai dilemmát okoz Európában és Magyarországon is a pénzügyi tranzakciós adó (más néven Tobin-adó) esetleges bevezetése. Miközben az Európai Bizottság már 2010 őszén arra jutott, hogy egy 5 százalékos adóból is évi 25 milliárd eurós bevétel származna, és az Európai Parlament is szimpatizálni kezdett az új adónemmel, annak bevezetéséhez azóta sem kerültünk egyetlen lépéssel sem közelebb. A pénzügyi tranzakciós adóról a magyar gazdaságpolitikában is évek óta folyik a vita, amely legutóbb éppen a napokban vetett újabb hullámokat.

Tovább
Kalocsai Zsolt

Nem kerékkötője a növekedésnek a válság

Hogyan lehetnénk képesek a bővülésre akkor, amikor a piaci kereslet szűkül, a gazdasági környezet jó esetben is csak stagnál, és általános a bizonytalanság? Az utóbbi hónapokban sok cégvezető, vállalkozó teszi fel magának ezt a kérdést. Az RSM DTM vállalati kutatása szerint a válasz az, hogy a folyamatos innováció, a kiemelkedő teljesítmény és a kitartás még ilyen körülmények között is meghozzák a várt gyümölcsöt, sőt, most még egy nívós üzleti díj is jár az üzleti kiválóságért.

Tovább
Kalocsai Zsolt

Bérszámfejtési kisokos: Egyenlő jogok illetik meg a kölcsönzött munkavállalókat is

Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét a munkavállaló kikölcsönzésének kezdetétől figyelembe kell venni – ez az egyik fontos változás a munkaerő-kölcsönző cégekre év elején hatályba lépett új szabályozásban. A korábbi, 2006. január 1-jétől hatályos szabályok ugyanis az úgynevezett „korlátozott egyenlő bér” elvére épültek, amely alapján az egyenlő bérhez való jog két megszorítással érvényesült a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő saját munkavállalója összehasonlításában. Egyfelől, az egyenlő bér elvének alkalmazásához bizonyos időtartamú folyamatos munkavégzés volt szükséges a kölcsönvevőnél, másfelől az egyenlő bér elve csak bizonyos bérelemekre vonatkozott.

Tovább
Kalocsai Zsolt

Félrekompenzált mellékhatások

Januárban lépett életbe a bérkompenzáció, amely a vállalatok versenyképességének javítását célzó rendszerszintű adóátalakítások egyes elemeinek negatív társadalmi mellékhatásait hivatott orvosolni. Ez a megoldás azonban pont az eredeti szándék szerint támogatni kívánt vállalati szektort sújtja jelentős anyagi és adminisztratív többletteherrel.

Tovább