A túlélés érdekében ezért mindenféleképpen pozitív egyenleget kell felmutatniuk - még akkor is, ha ez csak mesterségesen érhető el.
A tavalyi kozmetikázás után az idei évre vonatkozó eredmény még nem nagyon érdekli ezeket a cégeket. Ez inkább a második félévtől válik majd egyre fontosabbá, főleg annak tükrében, ahogyan a tendenciák alakulnak - vélekedik Kalocsai Zsolt, a DTM Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Ami a tavalyi év kozmetikázását illeti, kézenfekvő és furfangosabb eszközök egyaránt rendelkezésre álltak a cégek számára. Mivel a válság már az év második felében kezdte éreztetni hatását Magyarországon is, már akkor jellemzővé vált, hogy az ügyfelek nem úgy fizettek, ahogyan korábban.
Vagyis a záráskor el kellett dönteni, hogyan kezeljék az emiatt keletkezett értékvesztést: egyáltalán ne vagy csak egy részét számolják el. Vagyis ha papíron fontos volt az eredmény, a cégek inkább nem mutatták ki az értékvesztést.
Kevésbé volt elegáns, de a jogszabályoknak megfelelt, hogy a mérlegkészítés időpontját korábbra hozta a cég - főszabály szerinti, május végi időpont helyett például januárra vagy februárra. Így - arra hivatkozva, hogy abban az időpontban még nem állt rendelkezésre megfelelő információ - nem számolt el értékvesztést.
Ez persze csak azokra az ügyletekre alkalmazható, amelyek közel estek az új, előrehozott záráshoz.
Előfordult az év végén az is, hogy az eredetileg 2009-re tervezett ügyleteket 2008-ra időzítették a cégek - mondta Kalocsai. A szolgáltatószektorban sem volt ez ritka, de persze főleg a kereskedelemre volt jellemző az év végi készletsöprés. Persze azzal, hogy tavaly év végén minden árut a piacra szórtak, hatalmas űrt hagytak az idei év első negyedévére.
Vagyis az első negyedévük még a válság által generálthoz képest is sokkal rosszabb lett.
A mérlegeket azzal is lehetett kissé kozmetikázni, hogy az eszközök értékcsökkentését megváltoztatták a cégek, vagyis a hasznos élettartamot meghosszabbították, vagyis azt hosszabb ideig lehet leírni - ezt ugyanakkor alaposan meg is kell tudni indokolni. Ehhez hasonló megoldás a selejt kezelése: a korábban tervezetthez képest volt, ahol elhalasztották a selejtezést.
Szépítésre a devizás ügyletek esetében az árfolyamváltozás generálta veszteség vagy nyereség is ad lehetőséget, szorult helyzetben az árfolyamnyereséget nyilván érdemes kimutatni. Ha pedig veszteség realizálódik, meghatározható, hogy ez jelentős mértékű vagy sem. Ha nem minősíti a cég jelentősnek, nem kell elszámolni - mondani sem kell, hogy ezt azért szintén alá kell tudni támasztani.
A devizás ügyleteknél mindenképp érdemes fedezeti ügyleteket alkalmazni vagy biztosítékot képezni az árfolyamkockázat kezelésére, ám ez Magyarországon még egyáltalán nem divat.
Az eszközökhöz nem érdemes nyúlni
A társaság tárgyi eszközeihez nem éri meg hozzányúlni. Az eszközök újraértékelése, praktikusan felértékelése nem mutatható ki könnyen az eredményben, hiszen ez csak a saját tőke pozícióját javítja. Ezt akkor érdemes megfontolni, ha a cégnek túl alacsony a sajáttőke-aránya a jegyzetthez képest és mindenféleképp javítani kell ezen. Az eszközök eladása is csak akkor éri meg, ha az nem bevételt hoz - hiszen az értékcsökkenésnél jobb pozíció nem érhető el általában -, hanem csökkenti a költségeket. Ilyen lehet a korszerűtlen berendezés, raktárhelyiség eladása, ami csak viszi a pénzt.
Szerző: F. Szabó Emese
