Öngondoskodási arzenál – kinek mi való?

A hosszú távú hazai megtakarítási lehetőségek jelenlegi palettája alapvetően négy elemre épülhet, az önkéntes nyugdíjpénztárakra, a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ),a tartós befektetési számlára (TBSZ),illetve ide sorolható még a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítás is. A ténylegesen a nyugdíjas évekre felhalmozni kívánó állampolgároknak az előbbi kettőből érdemes választaniuk, attól függően, hogy milyen mértékben kívánnak aktívan dönteni befektetési portfóliójuk összetételéről. Aki előbb kívánna megtakarításához hozzájutni, és nagyobb, de nem előre tervezhető összegű befektetéseket szeretne elhelyezni, annak inkább a TBSZ, vagy a unit-linked biztosítás javasolható. Aki munkáltatóját is képes bevonni megtakarításai finanszírozásába, annak érdemes az önkéntes pénztári, vagy a biztosítási megtakarításban gondolkodnia.

Aki valóban hosszú távra szeretne megtakarítani…

A fenti megtakarítások valóban a hosszú távra szóló elkötelezettségre építenek, hiszen mind a NYESZre, mind az önkéntes pénztárra igaz, hogy az azokon felhalmozódó megtakarításokra a legkedvezőbb feltételekkel a nyugdíjkorhatár elérését követően, de legalább 20 éves türelmi periódus után lehet hozzájutni. Nagyobb szabadságot enged a biztosítási forma, amelynek hozama már 10 éves időtáv után adómentesen elérhető. A legkedvezőbb e szempontból a TBSZ, amely már 5 év után kamatadómentes hozamot biztosít tulajdonosa számára, és ekkor már a teljes megtakarítás is elérhetővé válik.

Szeretne élni az adókedvezményekkel?

Az adórendszeren keresztüli ösztönzők igénybevétele sem elvetendő szempont. Amennyiben a magánszemély nettó jövedelméből takarékoskodik, ehhez adókedvezmény is társulhat, a nyugdíjkorhatárt 2020 után elérők befizetéseik után a személyi jövedelemadójuk 20 százalékát, de legfeljebb 100 000 Ft jóváírását kérhetik nyugdíjpénztári, vagy NYESZ számlájukon. Új magánpénztári számla nyitását is indokolttá teheti a tb-nyugdíjrendszerbe visszatérők körében, hogy a korábbi magánpénztári hozamok az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra is átirányíthatók. Ezt támogatandó a jóváírt összeg 20 százaléka erejéig, de legfeljebb 300 000 Ft-ig a 2011. évi személyi jövedelemadóból szintén jóváírást kérhetnek önkéntes magánnyugdíj-pénztári számlájukra az érintettek. A TBSZ esetében a kamatadó spórolható meg, amennyiben a befektetés évét követő öt évig a megtakarítás háborítatlan marad, adómentes lesz az elért hozam.

Milyen terhek kapcsolódnak a hozamokhoz?

NYESZ esetében a számlán lévő eszközök hozama (jellemzően árfolyamnyereség) az osztalék kivételével adómentes. Amennyiben a magánszemély a számláján lévő követelés összegét nem nyugdíjszolgáltatásként kívánja igénybe venni, akkor az osztalék kivételével az elért hozamot egyéb összevonandó jövedelemként le kell adózni, illetve az adóhatóság által jóváírt összeget is 20 százalékkal növelten kell visszafizetni. A tartós befektetési számlára csak a befektetés első évében lehet újabb megtakarításokat elhelyezni, a 3, illetve 5 éves ciklus alatt nem, azonban a hozamhoz 5 év elteltével kamatadó nélkül juthatunk hozzá. A nyugdíjpénztári forma esetén a megtakarításhoz adómentesen akkor lehet hozzájutni, ha az adott összeg már legalább 20 éve a számlán található.

Bevonható-e a munkáltató az öngondoskodásba?

A cafeteria rendszerének hagyományos eleme az önkéntes pénztári megtakarítások támogatása. Ennek keretében a munkáltatók 19 százalékos teher mellett gondoskodhatnak munkavállalóikról, a minimálbér 50 százaléka erejéig. Bevonható még a munkaadó a biztosítási típusú megtakarításokba, amennyiben csoportok szerint alakítja ki a biztosítottak körét. Így a terhek mértékét a nettó juttatásra vetítve 51,17 százalékra sikerül redukálni szemben a kifizetett nettó bért meghaladóan felmerülő, annak 104,26 százalékát elérő adó és járulékkötelezettséggel.

Az egyes eszközök főbb jellemzői (forrás: RSM DTM)