Első fecskék a magyar sportéletért - Az Európai Bizottság előtt a sportfinanszírozási rendszert átalakító törvénymódosítási javaslat

A támogatások adókedvezménye a vállalatok számára is új lehetőséget teremt a látványsportágakban, a kedvezőbb adózás pedig a sportolókat, sportszakembereket hozhatja kedvezőbb helyzetbe, minden sportágban - összegez az RSM DTM.

A sporttal kapcsolatos törvénymódosítások alapja, hogy a szabályozás bevonja a támogatásba a vállalkozásokat, segítse a sportcélú beruházásokat, illetve kedvezőbbé és egyszerűbbé tegye a sportolók és a sportban dolgozók bérének adózását is. „A legfontosabb változást a társasági adókedvezmény jelenti, mely ösztönzőleg hathat a magántőke bevonására, a sport támogatására, ezáltal pluszforrásokat teremtve a sportegyesületek számára, amire anyagi helyzetüket tekintve a legnagyobb szükségük van.” – összegez Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere. „Az így megtakarítható közteher ugyanis amellett, hogy különféle látvány-csapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogatását teszi lehetővé, komoly lehetőség azért is, mert a támogatást nyújtó társaságok a támogatás összegét többek között nyereségüket csökkentő ráfordításként számolhatják el.” – teszi hozzá.

A jövőben a támogatási összeggel csökkenthetik társasági adófizetési kötelezettségüket is a vállalkozások, ez pedig együttesen a társasági adó mértékének megfelelő nyereséget eredményez számukra, amely jelenleg a támogatás összegének 19 százaléka, a várhatóan hatályba lépő társasági adó törvénymódosítás szerint a jövőben 10 százalék lehet. A jogalkotó, azonban egyéb támogatási formákhoz hasonlóan korlátot épített be a rendszerbe. Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az adó 70 százalékát, igaz amikor erre mégis sor kerülne, akkor annak összege a következő 3 adóévben is felhasználható adókedvezményként.

A törvény pontosan meghatározza a támogatható szövetségek, non-profit szervezetek, közhasznú alapítványok körét, és azt is, milyen célokra fordítható az az összeg, amely ilyen jellegű támogatás formájában folyik be a szervezet kasszájába. „Az elfogadott adókedvezmény hatására a jövőben jelentős mértékű pénzeszközök érkezhetnek ebbe a szférába, amely komoly fejlődési lehetőséget jelent a magyar klubok számára.” - mondja Hegedüs Sándor.

Annak érdekében, hogy a támogatási összeg felhasználása valóban a sport célját szolgáljon a tárgyi eszköz beruházásra fordított összegekre garanciát építettek be a jogszabályba. Sportcélú ingatlan beruházás esetén feltételként szabták, hogy a sportcélú hasznosítás legalább 15 évig fennmaradjon, de más biztosítékokat is fel kell tudni mutatnia a támogatott szervezetnek, ha élni kíván a támogatással. Ez a törekvés az egyik legfontosabb eleme a jogszabálynak, hiszen átláthatóbb, és gazdaságosabb működésre sarkallja a sportszervezeteket. Nem állíthat ki ugyanis támogatói igazolást az a szervezet, amely például lejárt köztartozással rendelkezik, vagy nem tudott megfelelően elszámolni egy korábban kapott állami támogatással.

Kedvező eleme az új törvénynek az illetékmentesség is, amely olyan ingatlanok, vagy építési telkek után jár, amelyeket tulajdonosuk sportlétesítmény létrehozása céljából vásárolt meg. Feltételek persze itt is vannak: ennek 4 éven belül meg kell épülnie, és legalább 15 évig sport céljára kell azt használni, vagy hasznosítani. „Itt viszont fontos kiemelni, hogy más kedvezményekkel szemben az illetékmentesség nem csak a látvány-csapatsportokhoz használt ingatlanokra alkalmazható, hanem minden sportlétesítményre.” – hangsúlyozza Hegedüs Sándor.

A sportolók is profitálnak

Komoly problémát oldhat meg az a módosítás, amely az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) hatályát kiterjesztené a jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edzők, más sportszakemberek, és a hivatásos sportolók megszerzett bevételeire is – bizonyos feltételek mellett, és bizonyos határokon belül. „Ez a nyilvánvaló adminisztrációs egyszerűsítésen kívül adóelőnyt, így biztonságot is adhat a sportolók számára – mondja az RSM DTM adópartnere - a jelenlegi magas bér- és járulékterhek köztudottan különféle kiskapuk használatára kényszerítik a sportolókat, és a sportvezetőket.” Bevett szokás vállalkozóként számlázni, akár olyan tevékenység után is, amelynek kevés köze van a valódi sporttevékenységhez (pl. marketing szolgáltatás). Az alacsony költségvetésű klubok így elkerülik a járulékfizetést, amely a nyilvánvaló adóelkerülés mellett komoly problémát jelent a sportolóknak azért is, mert sok esetben a valós járandóságuknál alacsonyabb összegről szóló szerződést kell aláírniuk.

További, és nem kevésbé jelentős kedvezmény, hogy a sportszervezetek, illetve a társaságok ingyenesen, és adómentesen adhatnak majd belépőjegyeket, illetve bérleteket magánszemélyek számára, azaz egy vállalkozás a jövőben akár minden alkalmazottja számára vásárolhat belépőjegyeket, bérleteket évi legfeljebb 50 000 Ft-ért. „Ez utóbbi törekvés szintén szolgálhatja azt a célt, hogy a magyar sport régi hírnevéhez méltóan kiemelkedően sikeres legyen, bár ennek a törvénymódosításnak is kétségtelenül van kritikus pontja, és vannak hiányosságai.” – vélekedik Hegedüs Sándor.

Az, hogy a fent említett 5 sportágat lényegében kiemeli és a többi fölé helyezi, vitatott pont, célja az lehet, hogy ne aprózódjanak el a támogatói pénzek, amely viszont elősegítheti a kiemelt sportágak fejlődését. Igaz, ez valószínűleg a nem kiemelt sportok támogatóit is arra ösztönzi majd, hogy sportágat váltsanak, jelentős nehézséget okozva ezzel a nem kiemelt sportágak szakszövetségének, sportegyesületeinek. A korábbi reklámszerződéseket mégsem ’ütheti ki a nyeregből’ az új lehetőség, hiszen a támogatásért cserébe reklámfelület, megjelenés nem adható, mivel akkor már nem minősülne ellenérték nélkülinek a támogatás, így ezek a sportágak ezért várhatóan nem veszítik el korábbi szponzoraikat az adókedvezmény miatt.

„Abban nem lehet vita, hogy a magyar sportéletnek bármilyen támogatás jól jön, ha csak az elmúlt néhány évtized sportteljesítményeit hasonlítjuk is össze.” – véli az adószakértő. „Az új társasági adó szabályokat azonban csak a hatálybalépés napját követően lehet majd alkalmazni, ami egyelőre bizonytalan.” – teszi hozzá. A társasági adókedvezményt egyelőre még az Európai Bizottság vizsgálja, hatályba lépésük a Bizottság jóváhagyásától függ.