"Az eredmények ugyanakkor azért is érdekesek, mert a központosítási "trendek" ellenére a vezetőknek csupán harmada vállalja magára inkább a döntéseket, a többség inkább delegálná azokat"- összegez Dara Péter szakértő, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója.
A DEVISE Hungary és az RSM DTM Hungary által készített döntéshozói kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogyan, s milyen alapon döntenek a hazai döntéshozók, ami önmagában is fontos területe a vállalati operációnak, de a válságidőszakban – főként a meghozott döntések eredményességének ismeretében – mindenképpen megérdemli az alapos áttekintést.
Az eredmények alapján kijelenthető: a válaszadó vezetők összességében inkább a konfliktushelyzeteket felvállalónak értékelik saját fellépésüket, s csupán 32 százalékuk érzi úgy, konfliktuskerülő magatartást tanúsít a döntés-előkészítési folyamat során. Annak ellenére, hogy a vezetőktől szinte elvárt, hogy a piacon a legjobbak legyenek, s az általuk irányított szervezet sikeres, eredményes, az átlagból kiemelkedő legyen, a kooperáció, vagy versengés tekintetében a középutat választó, konszenzust keresők vannak a legtöbben (43 százalék). Közel harmada a válaszadóknak kifejezetten együttműködőnek érzi magát, s kisebbségben vannak a versengő magatartásúak. Vezetői szinten kevéssé jellemző az emóció vagy intuíció alapján hozott döntés – legalábbis ezt vallják magukról az érintettek. A válaszok eloszlása inkább racionális döntéshozói többséget mutat (72 százalék).
A döntéshozatal folyamatában a vezetők bevallása szerint jellemzően a demokratikus közelítés kap teret (86 százalék),érdekes ugyanakkor, hogy a nagyobb szervezetek döntéshozatali folyamatait a válság az esetek több mint felében a központosítás irányába mozdította el, s csupán kevesebb, mint 15 százalékban a delegálás irányába. A szervezetek közel harmadánál pedig nem okozott változást e folyamatban a külső gazdasági környezet óriási változása sem.
Sokatmondó, hogyan körvonalazható a döntéseket befolyásoló tényezők szerepe; a legfontosabb három tényező között a pénzügyi helyzet, a tulajdonosi elvárások és a gazdasági jogszabályi környezet változásai állnak. Míg a döntéseket legkevésbé befolyásoló tényezők között az állás megtartását, a családi helyzetet, és a kiégéstől való ódzkodást említették a legkevesebben.
A válaszadók döntéseik eredményességének tekintetében összességében elégedettek, átlagosan 80 százalékos hatékonyságúnak tartják döntéseiket.
A döntéshozatali folyamatok előkészítésében fokozottan előretört az elektronikus média, azonban egészen meglepő, hogy mire támaszkodnak leginkább információs forrásként a vezetők. Ez a január 25-i Döntéshozók Fóruma konferencián lát majd napvilágot – jelezte Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója.
A két tanácsadócég felmérésében azt is megvizsgálta, hogy az érintett döntéshozók viszonya milyen a közösségi médiához. A válaszokból látható, hogy gyakorlatilag minden válaszadó, dolgozzon bármilyen szektorban, ismeri valamely szegmensét. Az érintettek fele tájékozódik is ebből a forrásból; a háttérinformáció-szerzés, a személyes kapcsolattartás és olykor egyfajta HR szűrőként való felhasználás céljából. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az egyre inkább felgyorsuló, informatikai eszközökre épülő üzleti életben a válaszadók fele tudatosan elzárkózik mindenféle közösségi média használatától.
