Egyrészről számíthatnak a hazai és nemzetközi adóhatóságok fokozódó ellenőrzéseire, másrészről a radikális piaci változások miatt elkerülhetetlenné vált a társaságok gyors reakciója a kapcsolt vállalkozásokkal kialakított szerződések, árazás területén.
A kapcsolt vállalkozások árképzését árgus szemek figyelik
Az APEH nyilvántartása szerint közel 50 000 kapcsolt vállalkozás* működik Magyarországon, melyeknek egymással való elszámolását, transzferár képzését kiemelt figyelem kíséri. Esetükben különös figyelmet kap az egymással folytatott ügyleteik során alkalmazott árképzés, s amennyiben azok eltérnek a szokásos piaci ártól, azonnal felmerül az adóalap módosításának kötelezettsége, illetve lehetősége.
Az adóhatóság (APEH) idei vizsgálatai során fokozott figyelemmel ellenőrzi a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat, s azok dokumentálását, hiszen ellenőrzési feladatai között elsőként szerepel a transzferárak ellenőrzésének fontossága, s ezen belül is kiemelt, a nemzetközi ügyletek elszámolásainak áttekintése. „Az RSM International hálózatából származó információk szerint ez a hangsúlyeltolódás nem egyedi jelenség, hasonló folyamatok figyelhetők meg az Egyesült Államokban, Kínában, az Egyesült Királyságban és Hollandiában is. Várható, hogy a határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódóan az érintett államok adóhatóságai kölcsönös egyeztetéseket is lefolytatnak majd„–összegezte a tapasztalatokat
A társaságok kötelezettek ezen transzferárakra vonatkozó dokumentáció elkészítésére, melynek határideje megegyezik a társasági adó bevallás időpontjával. Praktikusan, ha üzleti évük megegyezik a naptári évvel, még néhány hét áll rendelkezésükre, 2009. június 2-ig.
Ügyletenként előírt dokumentálási kötelezettség
2005 óta a kapcsolt vállalkozások között fennálló minden egyes szerződés, ügylet esetén - melyben az adóév során teljesítés történt (ide értve az ellenérték nélküli ügyleteket is) -, ún. transzferár dokumentációt kell készíteni az adott tranzakció áttekinthetősége érdekében. Mivel a jogszabályok alapján a társaságok szerződésenként, illetve ügyletenként 2 millió Ft-ig terjedő bírsággal büntethetők, így a nagyobb konszernek esetében a kivethető bírság összességében a 100 millió Ft-ot is meghaladhatja. A tapasztalatok szerint az adóhatóság ellenőrzései során már nemcsak a dokumentációk meglétét, a tartalmi követelmények teljesülését, hanem azok elkészítésének időpontját is ellenőrzi, s a késedelem esetén sem tekint el a bírság kiszabásától. Az adóhatóság 2009 első negyedévében már 125 vizsgálatot folytatott le, melyek túlnyomó része bírság kiszabásával zárult.
A korábbi évekkel szemben nagyon radikális és gyors változások zajlanak le a vállalkozások életében, a szerződő független felek is igyekeznek mielőbb érvényesíteni a szerződéses kondícióikban a válság hatásait. E változások nemcsak az ellenérték módosulásában, hanem egyéb feltételek megváltoztatásában is tetten érhetőek (fizetési feltételek, garanciális elemek beiktatása, stb.). Így nem megkerülhető, hogy a kapcsolt vállalkozások is felülvizsgálják egymás közötti korábbi szerződéses feltételeiket a korábban kötött szerződés adta keretek között. Már nem kielégítő az a korábban bevált gyakorlat, mely szerint a kapcsolt vállalkozások a szerződéseiket a korábbi tapasztalataik alapján megkötik, majd később felkérnek egy tanácsadót, hogy a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében utólag készítse el a transzferár nyilvántartásaikat, mintegy alátámasztva az alkalmazott transzferárakat. „A jelenlegi helyzetben valós igényként jelenik meg – melyet feltételezhetően a későbbi adóhatósági ellenőrzési gyakorlat is alá fog támasztani – hogy a kapcsolt vállalkozások már a szerződéses kondíciók módosítása során is nemzetközi háttérrel rendelkező tanácsadót vonjanak be.” –emelte ki Kalocsai Zsolt.
A válság hatására az egyes társaságok eltérő stratégiát választhatnak. Ennek során általában elmondható, hogy csak bizonyos – a piaci verseny által kevésbé érintett -szektorokban tekinthetnek el az árkorrekciótól. A szűkös forrásokkal rendelkező társaságok a piaci kereslet-kínálathoz rugalmatlanabbul alkalmazkodnak, az árcsökkentés eszközével csak kényszerből élnek. Azoknak a vállalatoknak azonban, amelyek jelentős tartalékokkal rendelkeznek, most komoly esélyük nyílik arra, hogy piaci részesedésüket a többiek kárára is növeljék. Az OECD irányelvben meghatározott esetekben (ilyen például a piacra betörés esete) elfogadott ugyanis a szokásos piaci ártól való eltérés.
A kisebb cégek sem lehetnek nyugodtak
Az adóhatóság a kis- és mikro-vállalkozások esetén is kritizálhatja a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat. Ennek során különös figyelmet fordít a kis és mikro vállalkozások körében a kapcsolt vállalkozások között nyújtott ingyenes szolgáltatásokra, vagy termékátadásokra. A legjellemzőbb ilyen ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás például: irodaszer, gépjárműbérlet, könyvelés, irodabérlet, közműszolgáltatások, kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó különböző biztosítékok stb.
Ugyanakkor megkönnyebbülést jelent számukra, hogy mentesülhetnek a dokumentáció elkészítése alól azon kis- és mikro vállalkozások, amelyeknél a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottjainak létszáma 50 főnél kevesebb, és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege nem éri el a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
* Amennyiben egy vállalkozás, közvetve, vagy közvetlenül 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkezik egy másik vállalkozásban - vagy egy tulajdonos mindkét vállalkozásban több mint 50 százalékos mértékű szavazati joggal bír -, kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.
