A tegnapi napon Bajnai Gordon által bejelentett adócsomag a korábban napvilágot látott reformjavaslatokkal egybecseng, ugyanakkor újdonságot az általános forgalmi adó kulcsának 5 százalék pontos emelése, a 18 százalékos áfakulcs bevezetése illetőleg a személyi jövedelemadóztatás területén a korábbi javaslatcsomagtól eltérő szuperbruttósítást jelent. A javaslatcsomag a várható piaci előrejelzéseknek megfelelően 2009-ben már 5,5-6 szálaék GDP visszaeséssel számol, így a jelenlegi átalakítások a költségvetés kiadási oldalát határozottabban érintik, mint az adóváltozások által determinált bevételi oldalt. Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy a változások jelentős része először 2010-ben fogja érzékeltetni hatását, továbbá hogy 2010 választási év, amit jellemzően a költségvetési fegyelem lazulásához is vezethet.
Áfa módosítás
A jelentősebb mértékű általános forgalmi adó emelésre a költségvetési és az egyensúlyi helyzet stabilizációjához szükség van, ugyanakkor az áfaemelés inflációs hatásait is szükséges figyelembe venni. „A jelenlegi kifejezetten alacsony inflációs környezet az áfa-emeléshez megfelelő környezetet biztosít, ennek inflációs hatása pedig várhatóan a következő évben már nem jelentkezik” - emelte ki Kalocsai Zsolt, az adótanácsadó és pénzügyi szolgáltató RSM DTM Hungary vezérigazgatója. A 18 százalékos áfakulcs bevezetését politikai gesztusként kell értelmezni, ennek hatása a piac szempontjából kérdéses, hiszen nem jelent jelentős csökkentést a korábbi 20 százalékos kulcshoz viszonyítva, így elképzelhető hogy az adott termék illetve szolgáltatáskörben a végfelhasználók számára nem lesz érzékelhető. Szerencsésebb lett volna az alapélelmiszerek tekintetében egy lényegesen kedvezőbb kulcsot bevezetni, a távhőszolgáltatás esetében pedig a 18 százalékos kulcs helyett a magasabb 25 százalékos kulcsot lett volna érdemesebb alkalmazni. Ez azzal magyarázható, hogy júliusban a fűtési szezon véget ér, ennek megfelelően a 2009/2010-es fűtési szezonban várhatóan – amennyiben a forint nem gyengül jelentősen - a felhasznált földgáz árcsökkenésén keresztül érezhetően csökkenni fognak a távhőszolgáltatás díjai (mivel a földgáz ára Európában a kőolaj világpiaci árának a kilenc havi átlagához igazodik).
Szuperbruttósítás
Várhatóan 2010. január 1-től bevezetésre kerül az un. szuperbruttósítás, ami annyit jelent, hogy a jelenlegi bruttó bérhez hozzászámítják a munkáltatót sújtó adóterheket, amelyek várhatóan 5 százalék ponttal 32 százalékról 27 százalékra csökkennek, az így számított adóalap tekintetében kerül megállapításra a személyi jövedelemadó. Az új módszerrel számított magasabb adóalap alacsonyabb - várhatóan 15-17 százalékos szja - kulccsal fog adózni, a javaslat szerint 4-5 millió forint éves jövedelemhatárig, e határ felett a várható adókulcs 33-35 százalék lesz. A szuperbruttósítás vonatkozásában még nem láttak napvilágot azok a részletszabályozások, amelyeken keresztül a szuperbruttósítás, mint javaslat egyértelműen támogatható. Fontos kiemelni, hogy a szuperbruttósítás, amennyiben a minimálbér adómentessége megszűnik, az alsóbb jövedelemkategóriákban adóteher-emelkedéshez vezetne, így 2010-től szükség lehet a minimálbér összegének jelentősebb emelésére, ami a jelenlegi gazdasági környezetben a munkaadói oldal ellenállásán elvérezhet.
Fontos további lényeges lépéseket tenni a jövedelmeket sújtó adók és járulékok vonatkozásában, hiszen míg a környező országokban az elvonás a bérek vonatkozásában 40 százalék körüli, addig ez Magyarországon bőven 50 százalékt meghaladó arányú elvonást jelent.
Érdemes lenne átgondolni a családi adóztatás bevezetését, amely rendszer kidolgozására 2010-ig elegendő idő áll rendelkezésre. A családi adóztatáson keresztül a bérjövedelemből élő, azonban több gyermeket nevelő családokat lehetne kedvezőbb adózási helyzetbe hozni. Ugyanakkor e rendszeren keresztül a segélyeken élőket is a munka irányába lehetne terelni - természetesen ez utóbbi a megfelelő munkahelyteremtés nélkül önállóan nem valósítható meg.
Társaságokat érintő adójavaslatok
A társaságokat érintő javaslatok egyszerűsítésnek tekinthetőek, azonban egyenlőre csak gesztus értékűek. 2010-től megszűnik a havi 1 950 Ft összegű egészségügyi hozzájárulás, eltörlésre kerül a 4 százalékos különadó, valamint 5 százalékos járulékcsökkenés a jövedelemhatártól függetlenül bevezetésre kerül. A társasági adókulcs azonban a jelenlegi 16 százalékról 19 százalékra emelkedik, valamint a társasági adót csökkentő tételek illetve adókedvezmények többségét megszűntetik. Amennyiben, a jelenleg európai viszonylatban is korszerűnek mondható társasági adótörvényből, kigyomlálásra kerülnek a kedvezmények, amelyeken keresztül a 2008-as effektív társasági adóterhelés 12 százalék körüli volt, a társaságok jelentős adóemelkedést fognak tapasztalni. Különösen érdemes óvatosan kezelni a kiemelt kedvezményeket (pl. jogdíj 50 százalékos kedvezménye),hiszen e kedvezmények miatt sok multinacionális vállalat tart fenn adójogi vagy tényleges telephelyet Magyarországon és fizet társasági adót, így a kedvezmények megszűntetése ezen konstrukciók Magyarországról történő kivándorlásához vezethet.
Összességében a Bajnai adócsomag első megismert javaslatai a helyes irányt képviselik, hiszen ma Magyarországon túl kevesen fizetnek kifejezetten magas adókat, a feketegazdaság pedig jelentős arányt képvisel. Ennek megfelelően első körben a fogyasztást és vagyont terhelő adókat szükséges emelni, ugyanakkor egyidejűleg a bért terhelő adók és járulékok jelentős csökkentésére van szükség a gazdaság teherbíró képességével arányosan. Ezen kívül szükséges lenne az adózási adminisztráció jelentős egyszerűsítése, valamint az adóhatóság működésének racionalitása.
