Év elején, 2012. január 1-i hatállyal több ponton módosult a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (KTIA-törvény). Ezek egyike: a jogszabály a kis- és középvállalkozások meghatározásához immár a kkv-król szóló törvény egészére, és nem annak néhány nevesített passzusára hivatkozik.
Ez az aprónak tűnő szabályozási változás sok magyarországi mikro- és kisvállalkozás számára okozott komoly tehernövekedést. Év eleje óta ugyanis olyan cégek is kötelesek fizetni az innovációs járulékot, amelyek korábban mentesültek ez alól - foglalja össze a változás lényegét Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere.
A változás jogszabályi háttere a következő: 2011. december 31-ig a KTIA-törvény precízen kijelölte azt a pár szempontot, amely alapján el lehetett dönteni, hogy egy cég kis- vagy középvállalkozás-e. 2012. január 1-jétől azonban a jogszabály már a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (az úgynevezett kkv-törvény) teljes szövegére hivatkozik. Márpedig ez utóbbiból az következik, hogy a mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalati besorolás megállapításához az utolsó rendelkezésre álló összevont beszámoló adatait kell figyelembe venni. A hangsúly itt az "összevont" szón van: cégcsoportok esetén ugyanis az egész csoport beszámolójában szereplő adatok lesznek az irányadók, nem pedig az egyes vállalkozások teljesítménye.
Immár, év eleje óta tehát nem az a kérdés, hogy az egyes cégek önmagukban teljesítik-e a közép- és nagyvállalatokra vonatkozó feltételeket, vagyis legalább 50 fő-e a foglalkoztatottak létszáma, vagy az éves árbevétel és a mérlegfőösszeg meghaladja-e a 10 millió eurót. Hanem hogy ezek a feltételek a cégcsoport egészénél fennállnak-e.
Nem nehéz kitalálni: számtalan olyan mikro- és kisvállalkozás van Magyarországon, amely tagja egy nagyobb cégcsoportnak, és amely a csoport összevont beszámolója alapján már egyáltalán nem is minősül mikro- vagy kisvállalkozásnak. A módosítás tehát nagyon sok céget (csoporttagot) érint: ilyenek lehetnek a nemzetközi cégek kisebb magyarországi egységei, többek között a helyi disztribúció céljából alapított vállalatok. Sok olyan vállalkozást is találunk, amelyek kis létszámú csoportokba osztottan működnek: ennek lehet munkaszervezési oka is, de az sem volt mellékes szempont, hogy így minimalizálni lehetett például a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegét is.
A lehetséges tehernövekedésen túl rossz hír, hogy mindez már idén érinti a cégeket. Ez ugyanis korántsem volt egyértelmű: a már említett kkv-szabályozásnak része egy olyan kitétel, amely szerint egy cég csak akkor veszíti el mikro- vagy kisvállalati besorolását, ha két egymást követő beszámolási időszakban is túllépi a kkv-törvényben megadott határértékeket. Vagyis hiába minősülnek 2012. január 1-jétől közép- vagy nagyvállalatnak a nagyobb csoportok részét képező kis cégek, idén még nem esnek innovációjárulék-fizetési kötelezettség alá - hihették a cégvezetők. Ám rosszul hitték.
A bizonytalanság eloszlatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalását kértük, ami nemrég érkezett meg hozzánk, és világossá tette: ez a bizonyos kétéves szabály jelen esetben szigorúbban alkalmazandó. Azaz az előző, 2011-es év tekintetében is - noha akkor még a korábbi szabályozás volt érvényben - a mutatószámokat csoportszinten kell vizsgálni és így sok vállalkozásnak innovációs járulékot kellhet fizetni már az idén is - mutat rá Hegedüs Sándor.
A pontot az i-re az teszi fel, hogy - mint említettük - korántsem biztos, hogy ez az összetett jogszabályi változás minden cég tudomására jutott. Márpedig az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség elmulasztása tetemes bírságokat róhat az adott vállalkozásra - az elmaradt járulékösszeg megfizetésén túl.
Háttérinformáció
Az innovációs járulék
A járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap. A járulék éves összege ennek az adóalapnak a 0,3 százaléka.
