Az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a cégek a korábban az ún. egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentációt készíthetnek. Szűkült az újévtől a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre is, az 50 millió Ft-os küszöbérték alatt nincs dokumentációkészítési kötelezettség. Az adóhatóság nem kötelezheti az adózót az angol, német, vagy francia nyelven készített transzferár-nyilvántartása hiteles fordítására sem. A külföldi anyavállalatok által készített transzferár nyilvántartások esetében a hazai előírásoknak való megfelelésen van a hangsúly, ezt mindenképpen ellenőrizniük kell a társaságoknak.
Szigorodnak azonban a büntetésként kiszabható szankciók. A transzferár dokumentációs előírások megszegése esetén a visszaesők az eddigi 2 millió Ft helyett 4 millió Ft-os mulasztási bírsággal sújthatók. Bővült a társaságok bejelentési kötelezettsége annyiban, hogy 2012. január elsejétől nem csak a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés létrejöttét, de a viszony megszűnését is be kell jelenteni, a megszűnést követő 15 napon belül.
Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások
Az egyik legjelentősebb egyszerűsítés, hogy meghatározott ügyletkörben – az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tartoznak ide – a korábban az ún. egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. E szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió Ft-ot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybevevő fél ráfordításainak 10 százalékát. Az adózónak vállalnia kell, hogy az árat - szokásos piaci mértékűként elfogadott - 3-7 százalék közötti haszonkulccsal képzi.
E körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybevevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír. A PM rendelet ide sorolja például a különböző informatikai, adminisztrációs, oktatási, jogi szolgáltatásokat.
Szűkül a dokumentáció készítésére kötelezettek köre
2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke - a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig - nem haladta meg az 50 millió Ft-ot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.
A belföldi adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetében pedig az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni a kapcsolt felek között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, ha a belföldi adózó a társasági adóalapja nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, így a transzferár nyilvántartást sem kell elkészíteni erről.
Szigorodó szankciók
A transzferár dokumentációra vonatkozó előírások ismételt megszegése esetén kiszabható mulasztási bírság mértéke jelentősen emelkedik. A visszaesők az eddigi 2 millió Ft helyett, 4 millió Ft-os mulasztási bírsággal sújthatók. Abban az esetben, ha az adózó ugyanazon nyilvántartás vezetését mulasztja el ismételten, az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható. A szankciók szigorítása arra enged következtetni, hogy a jövőben az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a transzferár dokumentációkat.
