Az átfogó adóreform elmaradt 2010-ben, de számos fontos változás érinti mind a magánszemélyeket mind a vállalkozásokat. A kis és középvállalkozások esetében kedvezően módosult a társasági adókulcs, ami évi 500 millió Ft-os adóalapig 10 százalékra csökkent. Magánszemély cégtulajdonosok esetében további változás emellett az osztalékadó 16 százalékosra, továbbá az egyes cafeteria elemek utáni adó huszonötről tizenkilenc százalékosra történő módosulása. Így a vállalkozók nyereségük után kisebb adóteher megfizetését követően, nagyobb adózott nyereségre tehetnek szert, nemcsak társaság, hanem a magánszemély szintjén is.
A cafetériához kapcsolódó adóterhek csökkentése a jövő év elejétől – mely nem kompenzálja ugyan teljes mértékben a tavalyi adóemelést - azon társaságok számára, melyek nem szűntették meg ezt a javadalmazást, most egyértelmű költségcsökkenést jelent.
Mivel a társasági adókulcs csökkentése lépcsőzetesen kerül bevezetésre, az 500 millió Ft-os adóalapot meghaladó nagyvállalkozások két év múlva, 2013. január 1-től tartoznak majd a tíz százalékos adókulcs alá. Rövidtávon azonban már ez a kilátás is pozitívan befolyásolhatja beruházási terveiket, hiszen a jelentősebb fejlesztések átfutási ideje elérheti, sőt meg is haladhatja a két évet.
A december 20-i adófeltöltésre már idén is csak azok a cégek voltak kötelezettek, amelyek előző évi árbevétele a 100 millió Ft-ot meghaladta.
Magánszemélyek: 16 százalékos szja, családi adóalap-kedvezmény
A személyi jövedelemadó esetében a legnagyobb módosítás az adókulcs 16 százalékra való csökkentése. Az általános adókulcs bevezetése mögött azonban a gyakorlatban eltérő mértékű adóztatás húzódik meg. Míg az ún. külön adózó jövedelmek legtöbbje esetén a 16 százalékos kulcs már 2011. január 1-től érvényes lesz – ilyenek többek között a kamatjövedelem, az osztalék jövedelem, vagy a tőzsdei árfolyamnyereség – addig az ún. összevonandó jövedelmek esetén a módosított adóalap miatt az effektív adókulcs csak fokozatosan 2013. január 1-től csökken 16 százalékra. . A törvénycsomag kétség nélkül leghangsúlyosabb eleme az általános – már első gyermektől érvényesíthető – gyermekek utáni adóalap-kedvezmény megjelenése. Ennek hatására, akár az egy gyermekkel rendelkező minimálbéres szülők adópozíciója is javul 2011-ben. Ugyanakkor a gyermekekkel nem rendelkező minimálbéresek esetében a létminimum adóztatása a korábbiakhoz képest kiszélesedik. A kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező három gyermekes család esetében teljesen eltűnik a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség. További változás a munkavállalói nyugdíjjárulék 10 százalékra emelése, melyet az érintett döntése alapján az állami vagy a magánnyugdíjpénztárba utalnak.
Az első lakástulajdonukat megszerző, legfeljebb 35 éves magánszemélyek a januártól 12 hónapra elnyújtva fizethetik be a lakásszerzési illetéket.
