A döntés hatására marad a nyáron elfogadott törvényjavaslat szerinti új számítási metódus. E szerint az adó alapját nemcsak a munkaszerződésben meghatározott bruttó jövedelem fogja képezni, hanem azt növelni fogja a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék is. Ez önmagában akár riasztó is lehetne, de a jogalkotó ezzel együtt megemelte a kedvezményes adókulcs sávhatárát, az adójóváírás összegét és alkalmazhatósági körét, valamint csökkentette adókulcsokat is. Az alábbi táblázat mutatja be 3 esetre (minimálbér, jelenlegi átlagbér, valamint 400 000 Ft) miként fog alakulni a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség 2010-től összehasonlítva a jelenleg hatályos szabályokkal:
A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alakulása 2010-től,
Összehasonlítva, a jelenleg hatályos szabályokkal
Havi bruttó bér | Havi SZJA levonás | Különbözet | |
2009 | 2010 | ||
71 500 | 1 530 | 337 | 1 193 |
196 400 | 42 204 | 27 303 | 14 901 |
400 000 | 115 500 | 100 060 | 15 440 |
„Véleményünk szerint az Alkotmánybíróság jelenlegi döntésével nagy kő esett le, mind a jogalkotó, mind jogalkalmazók szívéről. Az előbbinek nem kell a negatív döntés esetén keletkező bevételi kieséssel kalkulálni, illetve annak pótlásával foglalkozni. A jogalkalmazók pedig, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók a korábbiak szerint számolhatnak. A társaságok többsége már lezárta a jövő év tervezését, melyben a bérek meghatározása során figyelembe vette a 2010-től hatályba lépő adóváltozásokat is, így sok esetben a bérköltség szinten tartásával és járulékteher csökkenésével továbbra is számolhat. A munkavállalók jelentős része szintén profitálhat a jövő évei adóváltozásokból még akkor is, ha bruttó jövedelme nem változik.”- összegezte
