Táppénz fogalma
A táppénz annak jár, aki a keresőképtelensége bekövetkezésekor az adott naptári évre járó betegszabadság napjait már igénybe vette. A táppénz jogosultság három feltétele:
- a biztosítotti jogviszony;
- a keresőképtelenség ténye, illetve ennek orvosi igazolása;
- a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése.
Táppénz mértéke
Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, de legfeljebb egy éven át. 730 napnál kevesebb biztosításban töltött nap esetén a táppénz mértéke 60 százalék helyett 50 százalékos. Azonban az egy napra jutó táppénz összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.
Baleseti táppénz
A munkavégzés közben történt balesetet munkabalesetnek nevezzük. Számítási módja azonos a táppénzszámítás módjával.
A baleseti táppénz mértéke:
- üzemi baleseti táppénz és foglalkozási megbetegedés: 100 százalék,
- úti baleseti táppénz: 90 százalék.
A hatályos jogszabályok értelmében nem jár betegszabadság az üzemi baleset, a foglalkozási megbetegedés, a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés és a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére.
Ezekben az esetekben automatikusan táppénz jár a biztosítottnak. Betegszabadság igénybevételéhez a kezelőorvos igazolása szükséges.
Betegszabadság fogalma
A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki.
Betegszabadság év közben kezdődő munkaviszony esetén
Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
Fizetés betegállomány esetén
A betegszabadság idejére a munkáltató a távolléti díj 70 százalékát fizeti a munkavállalónak.
Gyermekápolási táppénz (gyáp)
Ha a szülő nem a saját betegsége okán válik keresőképtelenné, hanem 12 éven aluli gyermeke betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni, gyermekápolási táppénz, gyáp illeti meg.
A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.
A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
- a fennálló biztosítási jogviszony,
- a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
- az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
A gyermekápolási táppénz napjainak száma függ a gyermek életkorától, illetve attól a ténytől, hogy a szülő egyedül neveli-e a gyermekét.
Gyermekápolási táppénz a következő időtartamokra vehető igénybe:
- A szülő szoptatás, illetve ápolás címén 1 esztendősnél fiatalabb gyermek után akarja igényelni az ellátást. Ekkor időbeli korlátozás nélkül igénybe veheti a gyermekápolási díjat, de csak a gyermek 1 éves koráig.
- Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek esetében 1 éven belül maximum 84 naptári nap vehető igénybe gyermekápolási segély jogcímen.
- 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén gyermekenként és évenként 42 napra, illetve egyedülálló szülő esetében gyermekenként 84 napra vehető igénybe a táppénz.
- A 6 és 12 év közötti gyermek, illetve gyermekek esetén gyermekenként egy évre vonatkozóan 14 napra, illetve egyedülálló szülő 28 napra kérheti a gyermekápolási táppénz folyósítását.
Munkáltatói táppénz-hozzájárulás
A foglalkoztató táppénz-hozzájárulás fizetésére kötelezett a biztosított munkavállalója után, ha a munkavállaló keresőképtelensége az alábbiak miatt áll fenn: közúti baleset, egyéb baleset, egyéb keresőképtelenség vagy veszélyeztetett terhesség. a folyósított táppénz után az egyharmadának megfelelő összegben.
Nem fizet táppénz-hozzájárulást:
- az egyéni vállalkozó, és
- a mezőgazdasági őstermelő.