A részvénytársaság fogalma
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha a Polgári Törvénykönyv eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni.
A részvénytársaság jellemzői
Rt. alaptőkéje
Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.
Részvény, részvényfajták, részvényosztályok
A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.
A részvénytársaság által kibocsátható részvényfajták:
a. törzsrészvény,
b. elsőbbségi részvény,
c. dolgozói részvény,
d. kamatozó részvény,
e. visszaváltható részvény.
Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül
a. osztalékelsőbbséget,
b. a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség),
c. a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget (szavazatelsőbbség),
d. vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbséget,
e. elővásárlási jogot, valamint
f. az a)-e) pontok szerinti elsőbbségi jogosultságok közül egyidejűleg többet is biztosító részvényosztályokat határozhat meg.
Részvényesi jogok
A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni. A részvényesek osztalékra és osztalékelőlegre jogosultak.
Közgyűlés
A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a javadalmazási politikáról való véleménynyilvánító szavazás. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni.
Rt. igazgatósága
Főszabály szerint a részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el, amely három természetes személy tagból áll és elnökét maga választja tagjai közül. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja elő. Nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács működhet.
Rt. könyvvizsgálata
Részvénytársaságnál állandó könyvvizsgáló működik; nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának ettől eltérő rendelkezése semmis.
Rt. működési formája
Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.
Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.
Részvénytársaság alapítására csak zártkörűen kerülhet sor, és ha az így kibocsátott részvények bevezetésre kerülnek valamely szabályozott piacra, onnantól kezdve a társaság már dönthet a nyilvános részvénykibocsátásról. Ez a két mozzanat akkor sem vonható össze vagy cserélhető fel, ha a társaság a nyilvános működési forma elérésével együtt rögtön nyilvánosan kívánna részvényt kibocsátani.
Nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.)
Nyrt. alapítása
A nyilvánosan működő részvénytársaság a részvénytársaságok egyik fajtája. Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.
Nyrt. alaptőkéje
A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya pótbefizetésről nem rendelkezhet. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
Nyrt. részvényei
Nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei dematerializált formában állíthatók elő.
Közgyűlés nyrt. esetében
Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a javadalmazási politikáról való véleménynyilvánító szavazás. A javadalmazási politikát annak jelentős változása esetén, de legalább négyévente a közgyűlés napirendjére kell tűzni.
Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén az előző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentést véleménynyilvánító szavazás céljából a közgyűlés napirendjére kell tűzni és a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni.
Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően, a társaság honlapján kell közzétenni. Nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
Nyrt. ügyvezetése
Nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács működhet. Az igazgatótanács látja el az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait.
Auditbizottság nyrt. esetén
Nyilvánosan működő részvénytársaságnál kötelező auditbizottság létrehozása, amely a felügyelőbizottságot, illetve az igazgatótanácsot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti.
Részvénytársaság szétválása
Nyilvánosan működő részvénytársaság nem válhat szét.
Zártkörűen működő társaság alapítása
A zártkörűen működő részvénytársaság a részvénytársaságok egyik fajtája. Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül. Részvénytársaság alapítására csak zártkörűen kerülhet sor.
A zrt. alaptőkéje
A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál.
A zrt. részvényei
A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyomdai úton vagy dematerializált formában állíthatók elő; a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé alakítható át.
Közgyűlés zrt. esetében
Zártkörűen működő részvénytársaság esetén a közgyűlést annak kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően, a részvényeseknek küldött meghívó útján kell összehívni. Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közgyűlésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.
A zrt. ügyvezetése
Zártkörűen működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja.