Pótbefizetés jelentése
A pótbefizetés a társaság részére teljesítendő szolgáltatás a veszteségekre nyújtott fedezet céljából, amely a társaság legfőbb szerve, vagyis a taggyűlés által rendelhető el.
Pótbefizetés tagi kölcsönből
A tulajdonosok ilyenkor csak ideiglenesen adják át pénzeszközeiket, egyéb eszközeiket a társaság részére. A pótbefizetés nem eredményezi sem a tulajdonosok üzletrészének, sem a jegyzett tőkének a növekedését. A pótbefizetés intézményén keresztül úgy sikerülhet a saját tőke összegét növelnünk, hogy nem növekedik a jegyzett tőke összege és ezáltal a tőkevesztés esetén figyelendő jegyzett tőke felének összege sem.
Másrészt jelentős adminisztratív könnyebbség a jegyzett tőke növeléshez viszonyítva, hogy nem kell a változást az alapító okiraton, társasági szerződésen átvezetni és a cégbíróságnak bejelenteni.
Pótbefizetés módosult szabályai 2022
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [(új) Ptk.] módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény (a továbbiakban módosítás) jelentős újítása, hogy a pótbefizetés korlátolt felelősségű társaságoknál már bevált szabályrendszerét 2022. január 1-től átülteti a gazdasági társaságok közös szabályai közé. Ennek köszönhetően lehetővé válik az, hogy a jövőben – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – bármely gazdasági társaság esetében pótbefizetés elrendelésére kerüljön sor, segítve ezzel a társaság működésének stabilitását, fizetőképességének hatékony és gyors helyreállítását.
Az új szabály egyúttal a veszteségek fedezésére fel nem használt pótbefizetés sorsának rendezésével kapcsolatban is rugalmasabb szabály teremt. Míg a hatályos szabályok szerint a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagoknak vissza kell fizetni, addig a jövő évtől lehetőség nyílik arra is, hogy a társaság legfőbb szerve ezen összeg sorsáról másként döntsön. [Ptk. 3:99/A.§]
Pótbefizetés könyvelése
A pótbefizetés összegét a társaság mérlegében a lekötött tartalékként kell feltüntetni. Amennyiben a pótbefizetést a társaság mérlegfordulónapja előtt már elrendelte, de a tag azt mérlegfordulónapig még nem teljesítette, akkor az eredménytartalékból kell a megfelelő összeget „lekötni”, és a lekötött tartalékba helyezni. Erre azért van szükség, hogy az így lekötött összeg ne számíthasson bele az osztalékként kifizethető eredménybe.
Az elengedett pótbefizetés (és az elengedett osztalék) valamennyi vállalkozónál (például a szövetkezeteknél is) az eredménytartalék növekedéseként számolható el. (Korábban csak a gazdasági társaságoknak volt erre lehetőségük.)