Könyvvizsgálat
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény (a 2000. évi C. tv. a számvitelről) előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.
Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.
Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék
A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata a beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján a beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
A könyvvizsálói jelentést az EP és ET2013/34/EK egységes irányelve, a 2000. évi C. tv. a számvitelről, és a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok Keretelvei alapján szükséges elkészíteni.
Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése) elé.
A könyvvizsgálói jelentés típusai
Tiszta, azaz minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentés
- minősítés nélküli vélemény
- minősítés nélküli vélemény figyelemfelhívó megjegyzéssel
Minősített könyvvizsgálói jelentés
- korlátozott vélemény
- ellenvélemény
- véleménynyilvánítás visszautasítása
A könyvvizsgálói jelentés záradékai
Hitelesítő záradék (tiszta vélemény)
Tiszta véleményt (hitelesítő záradékot) kell adni, ha a könyvvizsgáló megállapítja, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.
Korlátozott záradék (korlátozó vélemény)
Korlátozott véleményt (záradékot) kell adni akkor, amikor a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy korlátozás nélküli záradék (vélemény) nem adható, de a vezetéssel való egyet nem értés, vagy a hatókör-korlátozás hatása nem annyira lényeges és átfogó, hogy az elutasító záradékot (ellenvéleményt) vagy a záradék megadásának elutasítását (véleménynyilvánítás visszautasítását) követelné meg.
Elutasító záradék (ellenvélemény)
Elutasító záradékot (ellenvéleményt) kell adni, ha a véleményeltérés annyira lényeges és átfogó hatással van a pénzügyi kimutatásokra, hogy a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a jelentés korlátozása nem fejezi ki kellőképpen a pénzügyi kimutatások félrevezető vagy hiányos jellegét.
Záradék megadásának elutasítása
A záradék megadását el kell utasítani (vissza kell utasítani a véleménynyilvánítást),ha olyan lényeges és átfogó a hatókör–korlátozás hatása, hogy a könyvvizsgáló nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni, és így nem áll módjában a pénzügyi kimutatásokról véleményt mondani.
A könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell
- a könyvvizsgálói jelentés címét és címzettjét
- a beszámoló azonosítóit és összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését
- a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését
- a könyvvizsgáló véleményt megfelelően alátámasztó, elvégzett vizsgálatok jellegét, összegfoglaló bemutatását
- a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a vállalkozó beszámolója megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben foglaltaknak megfelelően, továbbá hogy adott esetben, a vállalkozó beszámolója megfelel-e az egyéb jogszabályoknak
- a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását
- hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés)
- a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzleti jelentés összhangban áll-e a beszámolóval, illetve a jogszabályi előírásokkal
- a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármilyen lényeges hibás állítás az üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás állítás milyen jellegű
- a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
- könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
- könyvvizsgáló cég esetén a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is;
- a könyvvizsgáló nyilatkozatát az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a vállalkozónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatosan.