Mint bármilyen más szakmai területen, a könyvelés során is megtörténhet, hogy hibát vétünk. Amennyiben még nem lezárt üzleti évet érint a hibás rögzítés, akkor azt egyszerűen módosító tétellel javíthatjuk. Ha viszont már lezárt üzleti évet érintő hibára derül fény akár önellenőrzés, akár adóellenőrzés során, előfordulhat, hogy a lezárt üzleti évet kell módosítanunk.
Jelentős összegű hiba értékhatára
Minden vállalkozás saját számviteli politikájában rögzíti azt az értékhatárt, amelytől a hibát jelentős összegűnek tekinti.
Azonban minden esetben jelentős összegű hiba a számviteli törvény szerint, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során a megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.
Jelentős összegű hiba könyvelése
Az előző üzleti év(ek)re vonatkozó jelentős összegű hibák adózott eredményét az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év vagy évek éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibát állapított meg, akkor a módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett bemutatni. A háromoszlopos beszámolóban külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.
A kiegészítő mellékletben évenkénti megbontásban kell bemutatni a jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt hatását.
Nem jelentős összegű hiba könyvelése
Nem jelentős összegű a hiba, ha összege a jelentős összegű hiba értékhatára alatt marad. Nem jelentős összegű hiba könyvelése során a háromoszlopos beszámoló elkészítése nem kötelező. A hiba eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tárgyévi adatai tartalmazzák, így azok megjelennek a tárgyévi adózás előtti eredményben, ezáltal a tárgyévi társasági adóalap részét fogják képezni.