A játékadó fogalma
A játékadó a szerencsejáték szervezője – ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is – által, önadózás útján, a tárgyhót követő 20-ig fizetendő adó.
A játékadó mértéke
A játékadó törvény alapján az adó mértéke játékfajtánként differenciáltan került meghatározásra. Néhány példa az egyes szerencsejátékokat terhelő játékadó mértékre:
- Sorsjáték játékadója: a havi tiszta játékbevétel 30 százaléka;
- Lottójáték játékadója: a havi nyereményalap 24 százaléka;
- Bingójáték játékadója: a havi nyereményalap 7 százaléka;
- Jokerjáték játékadója: a havi nyereményalap 17 százaléka;
- Más számsorsjáték játékadója: a havi nyereményalap 17 százaléka;
- Kenójáték játékadója: a tiszta játékbevétel 24 százaléka;
- Távszerencsejáték játékadója: a havi tiszta játékbevétel 15 százaléka;
- A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint;
- A kártyaterem játékadója: a tiszta játékbevétel 40 százaléka; a tiszta játékbevételt növeli a tárgyhónapban elfogadott borravaló 50%-a.
- A játékkaszinó játékadója az adóévben elért tiszta játékbevétel összegétől függ: 10 milliárd forintig 30 százalék; azt meghaladóan pedig 3 milliárd forint, és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.
Mentesség a játékadó alól
Az engedély nélkül végezhető, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok, az engedélyhez nem kötött vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciók, valamint a lóversenyfogadás mentes a játékadó alól.