Helyi adók
Építményadó
Helyi adó, amelyet az önkormányzat az illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény) után vethet ki. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.
Az építményadó alapja az önkormányzat döntésétől függően vagy az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy pedig az építmény korrigált forgalmi értéke.
Az építményadó évi mértékének felső határa hasznos alapterület esetén 2.466 Ft/m2, korrigált forgalmi érték alapján számolt adóalap esetén pedig a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.
Telekadó
Helyi adó, amelyet az önkormányzat az illetékességi területén lévő telek után vetnek ki. A telekadó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Mentes az adó alól - többek között - a telken lévő épület, épületrész hasznos alapterülete, illetve a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek.
A telekadó alapja az önkormányzat döntésétől függően vagy a telek m2-ben számított alapterülete, vagy pedig a telek korrigált forgalmi értéke.
A telekadó évi mértékének felső határa hasznos alapterület esetén 448 Ft/m2, korrigált forgalmi érték alapján számolt adóalap esetén pedig a korrigált forgalmi érték 3%-a.
Kommuniális adó
Kommunális adó jelentése
A települési önkormányzatok illetékességi területükön - a települési adók mellett - rendelettel helyi adók bevezetésére jogosultak. A bevételek az adót bevezető önkormányzatot illetik.
Mi a kommunális adó?
A bevezethető vagyoni kommunális jellegű adók egyik fajtája a magánszemély kommunális adója.
Az adó alanya főszabály szerint az a magánszemély, aki az év első napján építmény, valamint telek tulajdonjogával, továbbá nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Kommunális adó mértéke 2024
Az magánszemélyek kommunális adója maximális mértéke építményenként, telkenként, lakásbérleti jogonként 32 897 forint (melyet az önkormányzatok a fogyasztói árszínvonal hatásával módosíthatnak).
Az éves adókötelezettség évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.
Település adó
Települési adó fogalma
A települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót – a termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog kivételével – bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.
A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet és vállalkozó.
A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.
A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel.
Idegenforgalmi adó
Idegenforgalmi adó jelentése
Idegenforgalmi adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
Mentesség az idegenforgalmi adó alól
Mentes az idegenforgalmi adó alól – többek között – a 18. életévét be nem töltött, illetve gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő, vagy szociális intézményben ellátott magánszemély.
Idegenforgalmi adó mértéke
Az adó mértékének felső határa:
- személyenként és vendég éjszakánként 580 forint, vagy
- a szállásdíj 4 százaléka.
Az idegenforgalmi adó beszedésére a szállásadó köteles. Az adó befizetésének határideje a beszedést követő hónap 15. napja.