Globális minimumadó (GloBE)
Az OECD 2021. decemberében tette közzé a globális minimumadóra vonatkozó Pillar 2 modell-szabályozást, melynek célja, hogy a legalább 750 millió euró konszolidált bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportok minimum 15%-os adómértéket fizessenek a keletkező globális jövedelmük után, bárhol is végzik az adó alapjául szolgáló tevékenységeket vagy mutatják ki azok eredményét. Az OECD szabályozást az Európai Unió is átvette, amikor 2022. decemberében a tagállamok a 2022/2523. számú Irányelv elfogadásával arra vállaltak kötelezettséget, hogy a szabályozást 2024-től kezdődően átültetik belföldi jogrendjükbe. Az EU szabályok a multinacionális vállalatcsoportok mellett a legnagyobb belföldi vállalatcsoportokra is vonatkoznak.
A globális minimumadó szerinti adózási kötelezettség megállapításához a következő fogalmakat és alapelveket szabályozza a jogalkotó
Effective Tax Rate (ETR): A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékét minden adóévre és minden államra vonatkozóan kell megállapítani. A meghatározott ETR alapján állapítható meg, hogy az adott államban működő csoport alacsony adóterhelésűnek minősül-e. Az ETR az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok kiigazított lefedett adójának és az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert nettó nyereségének a hányadosa. Amennyiben az adott államra vonatkozó tényleges adómérték nem éri el a 15 százalékos minimum-adómértéket, akkor az adóalanyoknak ki kell számítaniuk a kiegészítő adót minden olyan csoporttagra vonatkozóan, amelyek elismert nyereségét a nettó nyereség kiszámításakor figyelembe vették.
A QDMTT (Qualified Domestic Top-up Tax - Elismert belföldi kiegészítő adó) szabály teszi lehetővé, hogy az alacsony adóterhelésből származó bevételeket az adott állam maga szedhesse be. Az elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá tartozik a vállalatcsoport minden, alacsony adóterheléssel és belföldi illetőséggel rendelkező tagja.
A QDMTT kialakításával a jogalkotó egyik célja az ún. QDMTT Safe Harbour státusz elérése volt, ami többek között azt is jelentheti, hogy a magyarországi illetőséggel rendelkező vállalatcsoportok megtehetik, hogy kizárólag Magyarországon számítják ki és fizetik meg a kiegészítő adó kötelezettségüket, tehát a külföldi államok úgy tekinthetik, hogy alul adóztatás esetén Magyarországon minden esetben megállapításra és beszedésre kerül a kiegészítő adó. Az anyavállalat számára ez a magyar illetőségű leányvállalatok tekintetében mentességet is jelenthet a Pillar 2 kalkulációk elvégzése tekintetében. A QDMTT 2024. január 1-től hatályos Magyarországon.
Az IIR (Income Inclusion Rule - Jövedelem-hozzászámítási szabály) alapján a Magyarországon illetőséggel rendelkező végső anyavállalatnak vagy közbenső anyavállalatnak keletkezik kiegészítő adó kötelezettsége egy másik államban illetőséggel rendelkező, alacsony adóterhelésű csoporttagja tekintetében, illetve bizonyos feltételek fennállása esetén saját maga tekintetében is. Az IIR 2024. január 1-től hatályos Magyarországon.
A jövedelem-hozzászámítási szabályt egészíti ki az UTPR (Undertaxed Profits Rule -Aluladóztatott kifizetések szabálya) abban az esetben, amennyiben a vállalatcsoport végső anyavállalata olyan, az EU tagjának nem minősülő államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alkalmazza az IIR szabályt, vagy a végső anyavállalat un. kizárt szervezet (pl. állami tulajdonú szervezet). Az UTPR 2025. január 1-től hatályos Magyarországon.
Lefedett adóknak főszabály szerint a vállalkozási jövedelmet vagy nyereséget terhelő adók számítanak, ezért Magyarországon jelenleg lefedett adónak tekinthető a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó). A Pénzügyminisztérium törekvése, hogy a különböző szektorokat terhelő speciális adók közül minél több adónem lefedett adónak minősülhessen. A számítás során a lefedett adók végső összegét kiigazító tételek segítségével kell meghatározni.
Átmeneti mentességek (Safe Harbour)
A hatályba lépést követő első 3 évben lehetőség van arra, hogy az adott államban illetékes csoporttagok a CbCR alapján egyszerűsített módon állapítsák meg esetleges kiegészítő adó mentességüket. A csoporttagok a kiegészítő adót nullának tekinthetik, ha a következő három feltétel valamelyikének megfelelnek:
- az adóévi összes bevétel kisebb, mint 10 000 000 euró, és az adóévi adózás előtti eredmény kisebb, mint 1 000 000 euró, vagy
- az egyszerűsített tényleges adómérték a 2024-ben kezdődő adóévben nem kisebb, mint 15%, 2025-ben kezdődő adóévben nem kisebb, mint 16%, 2026-ban kezdődő adóévben nem kisebb, mint 17%, vagy
- az adóévi adózás előtti eredmény nem nagyobb, mint az adott tagállamban illetőséggel bíró és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre kötelezett csoporttagokra számított gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege.
Magyar vonatkozású adómentességek
Nagyméretű belföldi vállalatcsoport átmeneti mentessége.
Nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak minősül az olyan csoport, amelynek minden tagja Magyarországon rendelkezik belföldi illetőséggel.
A nagyméretű belföldi vállalatcsoportok adómentességgel rendelkeznek - vagyis a fizetendő kiegészítő adót nullára kell csökkenteni - az első öt évben, azon adóév első napjától, amelyben a nagyméretű belföldi vállalatcsoport először esik a törvény hatálya alá.
Multinacionális vállaltcsoport átmeneti mentessége
A multinacionális vállalatcsoport adómentességgel rendelkezik - vagyis a fizetendő kiegészítő adót nullára kell csökkenteni - a nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében.
Egy multinacionális vállalatcsoport akkor tekinthető úgy, hogy a nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában van, ha valamely adóév tekintetében
- legfeljebb hat államban rendelkezik csoporttaggal, és
- a multinacionális vállalatcsoport referenciaállamán kívüli összes államban valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke legfeljebb 50 000 000 euró.
Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel
A globális minimumadó rendszerében az adóalapnak tekinthető elismert nettó nyereség összege a gazdasági jelenlét alapján csökkenthető. Ezen csökkentés egyrészt az adott államban elismert munkavállalók bérköltségéhez kapcsolódóan, másrészt az adott államban elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értékéhez kapcsolódóan lehetséges.
A csoporttag bérköltségére jutó nyereségkivétel összege - vagyis az adóalap csökkentésként figyelembe vehető összeg - 2023-ban a csoporttag illetősége szerinti államban tevékenységet folytató, elismert munkavállalók elismert bérköltségének 10 %-a. Ez a 10%-os arány 2033. évig fokozatosan csökken 5%-ra.
A csoporttag tárgyi eszközre jutó nyereségkivételének összege - vagyis az adóalap csökkentésként figyelembe vehető összeg - 2023-ban a csoporttag illetősége szerinti államban található elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 8 %-a. Ez a 8%-os arány 2033. évig fokozatosan csökken 5%-ra.