Milyen változások léptek életbe 2017. január 1-jétől a helyi iparűzési adó szabályaiban?
Nagy előrelépés történt a több telephellyel is rendelkező vállalkozók szempontjából, ugyanis 2017. január 1-jétől a helyi iparűzési adó bevallás a NAV által rendszeresített általános nyomtatványkitöltő program segítségével egységes szerkezetben is elkészíthető és benyújtható az ügyfélkapun keresztül.. A NAV ebben az esetben gyakorlatilag kiváltja a posta szerepét.. E lehetőség már a 2016. évi adókötelezettség teljesítésére is rendelkezésre áll a 16HIPA jelű nyomtatvány formájában, amely a nyomtatványkitöltő keretprogrammal együtt a NAV honlapjáról innen bárki számára ingyenesen letölthető.
Központosított HIPA bevallás – sok telephely esetén sok adminisztráció
Noha a helyi iparűzési adót bevezető helyi önkormányzatok saját bevallást rendszeresítenek, azonban a helyi adókról szóló törvény az adómentességet, vagy adókedvezményt nem érvényesítők számára már több éve lehetővé teszi, hogy saját maguk által készített bevallást nyújtsanak be. Ennek pontos részleteit egy pénzügyminisztériumi rendelet* határozza meg.
Ily módon egyszerű irodai szoftverek használatával is lehetséges - akár több száz telephely esetén is - a benyújtandó bevallások gyors és automatikus előállítása.
Az ilyen vállalkozások – például az országos lefedettséggel kiskereskedelmi egységeket üzemeltető gazdasági társaságok - vagy maradnak a jól bevált Word és Excel alapú bevalláskészítés mellett, vagy programozással (és többletköltség árán) megoldják, hogy az Excel alapú HIPA kalkulációjuk eredményeit automatikusan beimportálják az általános nyomtatványkitöltő programba.
Változás a HIPA számításban – milyen költségek csökkenthetik az adóalapot?
Az adózási és számviteli szakemberek körében köztudott, hogy a helyi iparűzési adó számítása során a nettó árbevételből az alvállalkozói teljesítések értéke, az anyagköltség, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége teljes mértékben levonható, azonban 2013. január 1-től az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke csak korlátozottan, sávosan degresszív módon helyezhető levonásba. Az előírást korábbi bejegyzésemben már részletesen bemutattam azonban a szabályozás lényege, hogy minél magasabb a vállalkozó árbevétele, abból egyre korlátozottabb összegben helyezhető levonásba a felmerült ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értéke. Fontos szabály, hogy a kapcsolt vállalkozásoknál , ha az általuk külön-külön elszámolt ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege meghaladta a nettó árbevételük felét, abban az esetben ezen sávosan degresszív arányosítási szabályt eddig összevontan voltak kötelesek elvégezni. A számítást követően az egyes kapcsolt vállalkozások a nettó árbevételük a csoportszintű nettó árbevételhez viszonyított arányában részesültek ezen nettó árbevétel csökkentő összegből.
A szabályozás igen hátrányosan érintette azon vállalkozásokat, amelyek egyedileg nem lépték át az arányosítási kötelezettség értékhatárát, viszont a jelentős nettó árbevételt realizáló kapcsolt vállalkozásaikkal összevont számítás eredményeként csak korlátozottan csökkenthették hipa alapjukat az ELÁBÉ, illetve a közvetített szolgáltatás elszámolására tekintettel. A 2017-es év ezen vállalkozások számára kedvező változást hoz, ugyanis ezentúl már csak a 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásoknak kell az összevont arányosítási szabályt alkalmazniuk. A jogalkotói szándék alapvetően az volt, hogy az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás arányosítási szabályt innentől kezdve ne lehessen kijátszani a vállalkozás - és így a realizálható nettó árbevétel - több részre való darabolásával. Persze továbbra is maradnak olyan esetek, ahol az összevont számítást olyanoknak is alkalmazniuk kell, akiket nem vezetett adóelkerülési szándék, viszont a vállalkozások többsége számára a változás igazságosabb adóalap meghatározást eredményez.
Melyik év határozza meg a helyi iparűzési adó alapját?
A március 16-án esedékes HIPA-előleg összege főszabály szerint az adóévet megelőző második adóév adójának - amennyiben a megelőző második adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző második adóév adójából a naptári napok alapján 12 hónapos időszakra számított összegének - felével egyezik meg. Vagyis 2017. március 16-án a naptári évvel megegyező üzleti éves adózók főszabály szerint a 2015-ös adóévről 2016. június 1-jei határidővel benyújtott bevallásban feltüntetett HIPA összegének, vagy abból éves szintre számított hipa összegének felét fizetik.
Mi a teendő, ha alacsonyabb HIPA kötelezettségre számítunk?
A március 16-án esedékes hipa-előleg alapvetően a 2 évvel korábbi üzleti tevékenység és előírások alapján fizetendő. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a tárgyév bevételi tervei, és a tárgyévben esetlegesen érvényesíthető kedvező HIPA előírások indokolttá teszik annak évközi megfizetését. tudva, hogy az éves bevallás benyújtását követően a HIPA összegét meghaladóan megfizetett HIPA-előleg vissza fog járni.
Fontos, hogy amennyiben a 2017. évi üzleti tervek alapján várható hipa összegéhez viszonyítva indokolatlanul magas - az új szabályozás miatt is - a március 16-án esedékes HIPA-előleg összege, nem elegendő csupán kevesebb hipa-előleget fizetni! Ez ugyanis késedelmi pótlék kiszabásával és esetleg végrehajtási eljárás megindításával is járhat. Ilyen esetekre nyújt megoldást hogy az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az adóelőleg mérséklési kérelemmel szemben nincs kötelező tartalmi előírás. Bármilyen formában előadhatóak az üzleti évi várakozások és a becsült adófizetési kötelezettség, azonban kiemelten oda kell figyelni arra, hogy a kérelem az adóelőleg esedékességéig benyújtásra (de legalábbis postára adásra) kerüljön! A kérelem összeállításába és mérséklés összegének meghatározásába javasolt megfelelő szakértelemmel és gyakorlati tapasztalattal bíró személyt bevonni. Ugyanis amennyiben a mérsékelt adóelőleg végül nem éri el a tényleges adókötelezettség összegét, abban az esetben a helyi önkormányzat az adóelőleg mérséklés összegének 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adózóval szemben. A bírság alapja az előző időszakok adatai alapján bevallott adóelőleg és mérsékelt adóelőleg különbözete.
