Az előbbi Art. változás az EKAER bejelentési kötelezettség körébe vonta a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett fuvarozási tevékenységet is.
Art. kontra EKAER rendelet
Az Art. 22/E. § (1) szerint útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat.
Ezzel szemben az EKAER rendeletben nem volt változás. Az EKAER rendelet 3. § (1) szerint útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó
- a) az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,
- b) belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt,
- c) belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést
(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) - a 4. §-ban meghatározott eltéréssel - kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.
Mint látható, amíg az Art. útdíjköteles gépjárművet ÉS a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművet említ, addig az EKAER rendeletben csupán egy kategória szerepel: az útdíjköteles gépjármű.
EKAER mentességek 2016. augusztus 1-től
Továbbá változatlanok az EKAER rendelet mentességekre vonatkozó rendelkezései is:
Az EKAER rendelet 4. § (1) szerint nem tartozik az EKAER hatálya alá
- g) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg,
- h) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.
Mint látható, az EKAER rendelet szerinti mentesség csak az útdíjköteles gépjárművek esetén állhat fenn. Ez azt is jelenti, hogy a mentesség nem vonatkozik a túlpakolt nem útdíjköteles gépjárművekre, pl. egyes furgonokra.
Mi a saját tömeg és az össztömeg?
A teljesség kedvéért a KRESZ szerinti fogalmak:
Sajáttömeg: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármű tömege.
Össztömeg: a jármű saját tömegének, valamint a rajta levő személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege.
Eszerint, ha például egy furgont 3430 kg-ra pakolnak fel, akkor nem mindegy, hogy abba kövér vagy sovány gépjárművezető ül be. Ettől függ, hogy a gépjármű tényleges össztömege meghaladja-e a 3,5 tonnát, így a benne lévő termékegység EKAER-köteles-e vagy sem.
Beleszámít-e a pótkocsi?
Az Art. 178. § 49. pontja külön gépjárműfogalmat hoz be. Eszerint gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve tehergépkocsit, vontatót - nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt.
Az EKAER rendelet 15. § (2) bekezdés a) pontjából - igaz csak a 15. § (1) bekezdés tekintetében - hasonló konklúzióra juthatunk:
A 15. § (1) bekezdés alkalmazásában egy gépjárműnek kell tekinteni
a) a gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt azzal, hogy ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni.
Ez azt jelenti, hogy ha például egy szabályosan felpakolt kisfurgonhoz (össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát),hozzákapcsoljuk a szabályosan felpakolt pótkocsit (össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot),akkor a gépjármű össztömege összesen a 4250 kg-ot nem haladja meg, akkor ezen jármű már „EKAER-köteles jármű” lesz, függetlenül attól, hogy a gépjármű útdíjkötelesnek minősül-e vagy sem. Az EKAER augusztusi kiterjesztése tehát nem csak a szabálytalanul túlpakolt gépjárművekre vonatkozik, hanem a szabályosan pótkocsival közlekedő gépjárművekre is.
Mindezek után felmerül a kérdés, hogy vajon mi lehetett a jogalkotó szándéka, amikor az Art. szövegét módosította, de az EKAER rendelet szövegét változatlanul hagyta? Véleményünk szerint a cégek számára a biztonságos megoldást most az Art. szabály szigorú, szó szerinti értelmezése jelenti.
