Transzferár jelentése
A magyar transzferár-szabályozás összhangban áll az OECD transzferár-irányelvekben foglalt szabályozásával.
A kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti szerződéseik során olyan árat kell meghatározniuk, ami megegyezik a hasonló körülmények és független felek között alkalmazott árral.
Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek hasonló körülmények esetén egymás között alkalmaznának, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével az adóalapot módosítani kell, illetve lehet.
Az adózónak a különbözettel növelnie kell az adózás előtti eredményét, amennyiben az eltérés következtében alacsonyabb adózás előtti eredményt ért el, mint a szokásos piaci ár mellett ért volna el.
Amennyiben magasabb adózás előtti eredményt ért el, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett elért volna, meghatározott feltételek teljesülése esetén a különbözettel csökkentheti az adóalapot.
Transzferárdokumentáció-készítési kötelezettség
Transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége terheli általánosan az adóalanyt a kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása alapján, amennyiben az adóévben teljesítés történt. Nem köteles transzferár-nyilvántartást készíteni az adóév utolsó napján a mikro- és kisvállalkozásnak minősülő adózó.
Transzferár-nyilvántartás értékhatár
Nem terheli transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 100 millió forintot. Az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. Továbbá nem terheli transzferár-nyilvántartási kötelezettség szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás(ok) részére változatlan összegben, illetve értéken történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll az adózóval, a költséget viselő féllel. A transzferár nyilvántartási kötelezettség megsértésével kapcsolatos mulasztási bírság 5 millió forintig, ismételt mulasztás esetén 10 millió forintig terjedhet.
Szokásos piaci ár meghatározása
A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
- összehasonlító árak módszerével,
- viszonteladási árak módszerével,
- költség és jövedelem módszerrel,
- ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel,
- nyereségmegosztásos módszerrel,
- egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.
Az adóhatóság kérelemre határozattal állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci árat (APA - Advance Pricing Agreement). A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja annyiszor 2 millió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek. Az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként ötszázezer forint.
2017 végén hatályba lépett egy új transzferárakról szóló rendelet, amely megköveteli az előző évtől eltérő és hosszabb adattartalmú transzeférár- dokumentációt, amelyet a fő szabály szerint a 2018. adóévtől kezdve valamennyi kapcsolt félre alkalmazni kell.
A rendelet alapján a transzferár-dokumentáció háromszintűvé válik a következő elemekkel:
- fődokumentum (master file)
- helyi dokumentum (local file)
- országonkénti jelentés (CbC-report)
Fődokumentum jelentése
A transzferár-nyilvántartás részeként a fődokumentumnak a teljes cégcsoportról kell átfogó képet nyújtania. Összetettsége, illetve átfogó jellege miatt jellemzően ezt a dokumentumot a központi, vagy a konszolidációt készítő vállalat állítja össze. Ugyanakkor az anyavállalat országában irányadó transzferár-szabályozás (annak hiánya),vagy az ár/érték arány vizsgálata függvényében az is előfordulhat, hogy ez mégis a magyar tagvállalat feladatává válik.
Helyi dokumentum jelentése
A transzferár-nyilvántartás kötelező elemét, a helyi dokumentumot minden helyi tagvállalatra külön-külön el kell készíteni. Tartalmát tekintve a helyi dokumentum hasonlít a korábbi transzferárrendelet szerint elkészített önálló transzferár-nyilvántartáshoz, azonban ennek a dokumentumnak már számos olyan további elemet is tartalmaznia kell, amely korábban nem képezte a nyilvántartási kötelezettség részét. Ilyen elem például a menedzsment felépítésének és a pontos döntési és jelentéstételi folyamatoknak a részletes ismertetése. A helyi dokumentum elkészítése minden esetben a helyi tagvállalat feladata.
Országonkénti jelentés fogalma
A BEPS 13. cselekvési programja értelmében valamennyi nagy multinacionális vállalkozásnak országonként (CbC) jelentést kell készítenie összesített adatokkal a jövedelem, a nyereség, a fizetett adók és a gazdasági tevékenység globális elosztásáról azon adójoghatóságokban, amelyekben tevékenységet végez . Ezt a CbC-jelentést megosztják az említett joghatóságok adóigazgatásaival, hogy felhasználhassák a transzferárak és a BEPS kockázatértékelése szempontjából.
Jelenleg a szabályozás a csoportszinten legalább 750 millió eurós éves árbevételt realizáló multinacionális nagyvállalatokat érinti.