Mentés

A cégvásárlási lehetőségek jogi következményei

Korábbi bejegyzésünkben áttekintettük a cégvásárlások lehetséges módjait (részesedés-vásárlás, eszközvásárlás, üzletág átruházás) és az alternatívák kapcsán felmerülő elsődleges üzleti kérdéseket. Az ezek közül történő választás, bár üzleti kérdés, értelemszerűen eltérő jogi konzekvenciákat eredményez.

Titoktartás – már a cégátvilágításkor is fontos kikötés

Mivel az átvilágítás tipikusan megelőzi a végleges szerződés megkötését, lényeges körülmény az, hogy a vevő – aki gyakran maga is az adott piacon jelenlévő versenytárs – a céltársaság adatait, a működéssel kapcsolatos információkat (így pl. az alkalmazott árazást, a know-how-t, a munkavállalókkal kapcsolatos adatokat) az átvilágítás keretében részletesen meg tudja ismerni. Így olyan üzleti titoknak minősülő, bizalmas adatok birtokába kerül, amelyek ismerete – a tranzakció esetleges meghiúsulása esetén – versenyelőnyt biztosíthat a vevőnek. 

Az eladó piaci és jogi érdekeinek védelme céljából így javasolt még az átvilágítást megelőzően titoktartási megállapodást kötni, amely a megismert adatok felhasználását korlátozza és az eladó számára biztosítékokat tartalmaz arra az esetre, amennyiben az ügylet mégsem menne teljesedésbe. Az információátadás során fel kell mérni azt is, hogy vannak-e az ügyletben esetlegesen nem érintett tulajdonosok is, akiknek az érdekeit sértheti az adatszolgáltatás. Bizonyos esetekben speciális rendelkezések is szükségessé válhatnak a versenytársak egymás közötti információcseréje eredményeként esetleg felmerülő információs kartell gyanújának kizárásához.

Szándéknyilatkozatok – a legfontosabb akvizíciós elvárásokat érdemes már itt rögzíteni 

A tárgyalások kezdetén a vevők jellemzően egy jogi kötőerővel korlátozottan bíró, a vevői lényeges szerződéses akaratot részletező szándéknyilatkozatot tesznek („letter of intent” vagy „indicative offer”),illetve a felek egyéb okiratban rögzítik az ügylet lényeges feltételeit, jövőbeni megállapodásuk kereteit („non-binding term sheet”, „heads of terms”, vagy „memorandum of understanding” aláírásával). Jogi jellegét tekintve az ilyen megállapodás – az esetleges titoktartási rendelkezéseken és az átvilágításhoz kapcsolódó kizárólagossági időszakon túlmenően – jellemzően nem bír jogilag kötő erővel, a felek egyike sem tudja a tranzakciót a dokumentum alapján kikényszeríteni.

Ezen előzetes feltételek között mindenképpen érdemes rögzíteni az akvizícióval kapcsolatos legfontosabb elvárásokat, így legalább a vételár számítással kapcsolatosan alkalmazandó módszert, illetve a tranzakciós folyamat egyes szakaszainak határidejét. Jogi szakértő bevonása mellett érdemes már ezen a ponton tisztázni azt is, hogy az összefonódás versenyhatóság felé történő bejelentése várhatóan szükségessé válik-e a tervezett ügylet kapcsán. 

A cég átvilágításának előkészítése

A határidők tervezése során, a nagyobb terjedelmű átvilágításoknál az eladónak számolnia kell azzal, hogy önmagában az adatok összegyűjtése és a vevő igényei szerinti csoportosítása, esetlegesen az elektronikus formába történő átalakítása is jelentős munkaigényt generálhat az eladó, vagy a céltársaság oldalán. Ezért érdemes lehet már az adatszoba összeállítása során szakértői segítséget, illetve kifejezetten ilyen célú informatikai rendszert is igénybe venni. Ezáltal csökkenthető az átvilágítás előkészítésében a céltársaság operatív működéséhez szükséges erőforrások leterhelése. 

Az eladó részéről javasolt az átvilágítás kezdetekor külön feltárni a kényes ügyeket is! A hibás teljesítésre vonatkozó szabályok ugyanis a felek eltérő megállapodása hiányában nem alkalmazandók a vevő által az átvilágítás során megismert körülmények tekintetében. 

Kockázatok és azok feltárása (due diligence) során tipikusan vizsgált információk

A kellően alapos pénzügyi, számviteli, adózási és jogi átvilágítás, a céltársaság múltjával, korábbi működésével kapcsolatos kockázatok feltárása részesedés-vásárlás esetén különös jelentőséget kap, hiszen ilyen esetben nem csak eszközöket, hanem a teljes társaságot, annak a múltjával együtt veszi meg a vevő. A folyamatban feltárást igénylő témakörök egy-egy céltársaság függvényében lényegesen eltérőek lehetnek.

Problémát jelenthetnek például a céltársaság üzleti partnereivel fennálló szerződésállományból eredő következmények, amelyeknek jogi szakértő általi átvilágítása mindenképpen javasolt. Egyes szerződések tartalmazhatnak úgynevezett „change of control” klauzulát is, amely alapján a szerződő partner jóváhagyása lehet szükséges ahhoz, hogy a céltársaság részesedésének átruházása esetén az adott szerződés biztosan érvényben maradhasson, ne legyen felmondható. A munkavállalók tekintetében is gyakran merülnek fel olyan körülmények, amelyek kockázatot hordozhatnak magukban a jövőbeni működésre nézve. Illetve engedélyköteles tevékenység esetén a folyamatban lévő hatósági eljárások következményeivel, az engedélyek lejáratával is érdemes számolni. Az ügylet megfelelő árazásához az átvilágításnak fel kell tárnia a céltársaságot esetlegesen finanszírozó hitelintézet felé vállalt kötelezettségeket, a pályázati forrásokkal kapcsolatosan vállalt fenntartási kötelezettségeket is. Vevői oldalról érdemes az adott iparággal kapcsolatos jogszabályi környezet esetleges módosításából, az ismert jogalkotói szándékból eredő kockázatokat is felmérni.

A jogi átvilágítás során a vevő képviseletében eljáró szakértők ezért komplex módon vizsgálják a céltársaság cégjogi struktúráját és a menedzsmenttel kötött megállapodásokat, a szerződésállományt, a foglalkoztatás szabályszerűségét, a céltársaság ingatlanainak és jelentősebb értékű ingóságainak jogi helyzetét, a finanszírozás érdekében kötött megállapodásokat. Továbbá a jogvitás ügyek, hatósági eljárások és szellemi alkotások kérdése is kellően alapos ellenőrzést igényel.

Az átvilágítás során igényelt és rendelkezésre bocsátott okiratok, információk összességének szakértők általi elemzését követően a vevő az átvilágítási jelentés alapján meggyőződhet a céltársaság prudens működéséről. Illetve a kockázatokat megfelelően be tudja árazni a vételárba, azokra jogi garanciákat igényelhet, avagy jelentős hiányosságok feltárása esetén dönthet úgy is, hogy eláll vásárlási szándékától. 

Garanciák 

A tranzakcióban a vevő értelemszerűen arra vár megfelelő biztosítékot, hogy olyan céltársaságot vásárol, amelyet az eladó által átadott információkból megismert. Az eladó pedig azt kívánja biztosítani, hogy a vételárat megkapja.

Az eladótól ezért a vevő jellemzően részletes szavatossági és egyéb nyilatkozatokat vár, amelyek megsértése a vételár utólagos csökkentését, vagy akár az ügylettől való elállást is megalapozhatja. A jövőben felmerülő esetleges vételár-csökkentő tényezők biztosítására célszerű bizonyos vételárrészt visszatartani addig, amíg a vevő a céltársaság birtokába kerülve meg nem tud győződni arról, hogy valóban az összes releváns információt megismerhette korábban, illetve eltelik bizonyos idő, amely során nem merül fel a szavatosság sérelme. A visszatartott összeg kapcsán értelemszerűen az eladó is kockázatot vállal, ezért jellemző, hogy az összeget a vevő letétbe helyezi és annak felszabadítása kapcsán a felek a tranzakciós dokumentumokban előre megállapodnak.

Előfordul olyan eset is, amikor a céltársaság részesedésének megvételére több lépésben kerül sor. Ilyenkor komplex jogi rendszer létrehozása szükséges, akár a későbbi tranzakciós lépések dokumentumainak pontos előkészítése, letétbe helyezése is célszerű. 

Üzletág-átruházással kapcsolatos jogutódlás

Az eszközvásárlás és részesedés-átruházás esetén elegendő lehet, ha az átvilágítás csak az átruházni kívánt egyes eszközökre vagy erőforrások szervezett csoportjára (különösen a munkavállalókra) terjed ki, mivel a korábbi működtető társaság múltja, a „csontvázak a szekrényben” nem, vagy csak korlátozottan érintik a vevőt.

Az üzletág-átruházás ugyanakkor a részesedés-átruházáshoz képest további jogi lépéseket is szükségessé tesz, mivel a meglévő szerződéses kapcsolatokban jogutódlással jár, szemben a részesedés-vásárlással, ahol a megvásárolt társaság változatlan szerződésállománnyal működhet tovább. Az üzletág – mint szervezeti szempontból függetlenül működő egység, a hozzá tartozó vagyonnal, szerződésekkel, engedélyekkel és munkavállalókkal – önálló átruházása esetén szükségessé válhat az átszerződés, azaz a partnerekkel kötött szerződések átruházása is a vevőre. Ez azon túlmenően, hogy a partnerek hozzájárulásának szükségessége miatt a tranzakciót időben eltolhatja, azt a kockázatot is magában hordozza, hogy a partnerek megpróbálnak számukra kedvezőbb feltételeket elérni és a szerződés újratárgyalását kezdeményezni.

A fentiek mellett szükségessé válik az adott üzletággal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó engedélyek átruházása (vagy új engedély megszerzése) is, amely az engedélyező hatóság jóváhagyását igényli, így ezen eljárás időtartamát és költségeit is érdemes előre felmérni. 

Üzletág-átruházással kapcsolatos munkajogi rendelkezések

Az üzletág-átruházással a fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevőre, mint új munkáltatóra szállnak át (az átszállás előtt esedékes munkajogi igények tekintetében egyetemleges felelősséget teremtve egy évig). Ennek okán az átadó az átszállás előtt köteles az érintett munkavállalókat megfelelően tájékoztatni az őket érintő változásokról. 

Fontos kiemelni, hogy ilyen esetben a munkavállalók jogviszonyának átszállása nem a felek döntésétől függ, hanem a törvény erejénél fogva történik meg. Nem lehet tehát akként megállapodni, hogy az adott üzletághoz tartozó munkavállaló jogviszonya nem száll át az átruházással! Csak a munkavállaló kifejezett tiltakozása esetén nem történik meg a munkáltató személyében történő változás. 

A munkáltató személyében bekövetkező változás nem lehet az új munkáltató részéről felmondás jogszerű indoka. A munkavállaló viszont 30 napon belül megszüntetheti munkaviszonyát indokolt felmondással, arra hivatkozva, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényegesen és hátrányosan megváltoztak, így érdemes lehet informálisan is előzetesen felmérni, hogy a tervezett változások milyen hatást váltanak ki a munkavállalók körében.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Kérjük, töltse ki kérdőívünket, 

    ossza meg velünk tapasztalatait néhány kattintással.

    Munkaügyi kérdőív - kitöltöm
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább